Legtöbben alábecsülik az épített környezet által okozott környezetpusztítást a fő bűnösnek tartott ipari szennyezéshez és a közlekedés által okozott károkhoz képest, pedig Magyarország szén-dioxid-kibocsátásának 32 százaléka ma már a lakások és a középületek fűtéséhez köthető. A nyári hűtés hasonlóan energiaigényes: bár ma még csak a lakások 3-5 százalékát szerelték fel légkondicionálóval, a középületeknél ugyanez az arány 10-15 százalék körüli, a gombamód szaporodó irodaházaknál pedig egyenesen elképzelhetetlen a hiánya. Csak a lakások és középületek hűtése révén évi ezer tonna körüli szén-dioxidot küldünk a levegőbe. 
A 7 World Trade Center. New York első zöld irodaháza.
A zöld építészet gondolata Magyarországon újdonságnak tűnhet, nyugaton viszont régóta téma a környezetbarát építkezés. Nagy-Britanniában már az 1986-ban megrendezett energia világkiállításon bemutattak 51 speciálisan tervezett családi házat, amelyek az akkor engedélyezettnél 30 százalékkal kevesebb energiát fogyasztottak. Öt éve pedig már 82, energiaigényét teljesen saját maga által előállítani képes lakóházat adtak át Londonban. Ezek az épületek már egyáltalán nem igényelnek külső energiát a működésükhöz: a tetőre szerelt szélturbinák és napelemek segítségével „önellátóak”. Washington államban 2005-ben előírták minden 465 négyzetméternél nagyobb alapterületű középület – köztük az állami iskolák – számára, hogy be kell tartaniuk a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED) elnevezésű amerikai zöldépítészet-standardot. Még az egyébként környezeti kérdésekben nem túl érzékeny, a kiotói klímavédelmi megállapodás aláírását megtagadó Bush elnök is példát mutat saját texasi farmjával. A híres crawfordi ranchot, ahol Putyintól Tony Blairig sok fontos ember megfordult, az elnök egy helyi „zöld építésszel” terveztette, aki crawfordi homokkövet használt építőanyagként. A fűtést a tetőn elhelyezett napkollektorok és a 100 méter mélyre lenyúló geotermikus hőszivattyúk biztosítják, a szennyvizet ciszternába vezetik, megtisztítják és öntözésre fordítják. A korszellem változását jelzi, hogy a lerombolt ikertornyok tőszomszédságában szintén összeomlott, ám 2006-ra újjáépített 7 World Trade Center elnevezésű épület New York első zöld irodaháza lett, amely arany fokozatot szerzett az említett LEED skálán.
Tipp: legyen „zöld” az otthonunk!
Az is jó, ha elzárjuk a csöpögő csapot, lekapcsoljuk a lámpákat, ha nem kellenek, de még jobb, ha egész otthonunkat úgy tervezzük, hogy az környezetkímélő legyen. Ha programozható termosztáttal látjuk el lakásunkat, elkerüljük a felesleges túlfűtéseket, túlhűtéseket. De az is elég, ha télen 2 fokkal lejjebb, nyáron 2 fokkal feljebb állítjuk a fűtést/hűtést, így is megspórolnánk háztartásonként 1500 kilogramm szén-dioxidot. A rosszul záródó ablakok és a nem megfelelően szigetelt falak, tetők 25 százalékkal veszik ki részüket az éves fűtésszámlából. Ha ezen segítünk, csak emiatt háztartásonként közel 2 ezer kilogramm szén-dioxiddal kevesebb jutna a levegőbe évente.
ÖRÖKSÉGVÉDELEM. Nyilvánvaló, hogy a passzív ház szaktudás- és technikaigényes dolog, a „helyi” kőműves sajnos nem fog nekünk zöld épületet tervezni. Ennek egyes technikai megoldásai ugyan teret nyernek a családi házak építésénél, de a „szélsőségesen zöld” passzív ház saját szülőhazájában, Németországban is ritkaságnak számít, világszerte körülbelül 6 ezer ilyen épült az elmúlt két évtizedben. A jövőbeni várostervezésnél viszont elvárás a környezeti terhelés minimalizálása.
A „zöld design” használata azonban sokszor vitákat provokál. A Norman Foster angol sztárépítész által jegyzett, 2002-ben elkészült új londoni városháza például – a környezetet kevésbé terhelő építészet elveinek megfelelően – a lehető legkevesebb helyet foglalja el a telekből. Foster ezt szokatlan, a földszinten elkeskenyedő, gumószerű designnal oldotta meg, amiért nem minden londoni lelkesedik, Ken Livingstone polgármester egyszerűen „üvegherének” titulálta.
Miközben a zöld épületek hasznosságát az új konstrukcióknál (legalábbis elvben) többé-kevésbé mindenki elismeri, a régi házak esetében nem ilyen egyértelmű a helyzet. Érdekes módon nyugaton komoly vita zajlik a két nagy etikai indíttatású mozgalom, az örökségvédők és a zöld építészet hívei között, ami azért is meglepő, hiszen az alapok közösek. A legjobb zöld ház az az épület, amely már áll – ezt az etikai alapelvet mindenki elfogadja, hiszen a régi ház bontásának költsége, az ezzel járó szennyezés, az értékes építőanyagok átalakulása sitté, majd az új ház felhúzásával járó környezetrombolás akkora terhelést okoz, amit még egy hiperzöld új épület sem tud ellensúlyozni. Ha a létező házat mégis lebontják, minden használható nyílászárót, téglát, cserepet, fagerendát érdemes kimenteni és újra felhasználni.
Az új kormányzati negyed látvány-terve Budapesten. Zöld foltok.
Az igazi kérdés az, mi történjen a régi házzal akkor, ha megtartjuk, de szeretnénk klímabaráttá tenni. Neuralgikus pontnak számít a nyílászárók és a szigetelés kérdése. Minden zöld megoldás ablakcserével jár, márpedig a régi házak hívei nem lelkesednek a hagyományos fa nyílászárót felváltó hőszigetelt műanyagablakokért. Sokan felteszik a kérdést, vajon valóban „zöldebb” megoldás bonyolult ipari technológiákkal előállított, soha le nem bomló vegyi anyagokat tartalmazó és a világ másik feléről ideszállított ablakok beépítése, mint megkérni a helyi asztalost, hogy fél nap munkával glettelje újra a réseket.
A felmerülő problémák egyedi kompromisszumokkal gyakran megoldhatók, de az eltérő szempontrendszer miatt a régi házak felújításánál nem lehet minden környezetvédelmi szabályt betartani. Amerikában ezért a műemlék épületek automatikusan mentesülnek a LEED kritériumok alól – annál semmi nem lehet környezetbarátabb, mintha egy ház százötven éve a helyén áll.
