Harminchatezer illegális szoftver internetes eladását hiúsította meg az idei első félévben a Business Software Alliance (BSA). A nemzetközi szoftverrendőrség online feketekereskedők oldalait felkutatva több mint 8 millió dollárnyi (1,4 milliárd forint) illegális internetes szoftverforgalom elé gördített akadályt.
„Nemzetközi szinten működik egy inkognitóban dolgozó, internetes nyomozó csapat a BSA berkein belül” – árulta el a Figyelőnek Georg Herrnleben regionális igazgató. Részleteket erről nem volt hajlandó mondani, csak annyit közölt, hogy az amerikai és a brit fővárosban is vannak „egységeik”.
Pár éve még csak az újsághirdetések közt, a „KGST-piacon” vagy az ismerős által szívességből lemásolt CD-n találkozhatott az átlagember illegális szoftverekkel. Mára azonban az internetre tették át főhadiszállásukat a kalózok „szürke eminenciásai”. A kifejezetten illegális tartalmak cseréjére szánt, úgynevezett warez honlapok (Mérges madzag – Figyelő, 2007/39. szám) mellett immár az online aukciós oldalakon és ismeretlen webáruházakban is szép számmal találhatók kétes eredetű programok. Többek között ezek visszaszorítását is célozza a magyar adóhatóság és a BSA márciusban kötött együttműködési megállapodása is. Ennek lényege, hogy az adóellenőrzések keretében a vállalkozások szoftvereinek eredetét is ellenőrzik.
Kritikus pontok
Egy céges revízió során a szoftverrendőrség és az adóhatóság a következő kérdésekre keres választ:
Van-e formailag rendben lévő, megfelelően vezetett szoftvernyilvántartás?
Megvan-e a gépre telepített, nem ingyenes szoftverek vásárlását igazoló eredeti számla?
Bizonyos szoftverekre (operációs rendszer, irodai programok) megvan-e az eredetet igazoló hologramos matrica?
Készen vásárolt gépek esetén a hardverekről kiállított számlán van-e szoftvervásárlást igazoló tétel?
Mint Deme Csaba, a Microsoft Magyarország marketingigazgatója mondja, a szoftvert megvásárló jogi értelemben csak használati jogot kap például az operációs rendszerekre (XP, Vista) és az irodai programokra (Word, Excel, PowerPoint).
További probléma az ellenőrzések során, hogy a számlákon rendszerint csak bizonyos számú számítógép adott értékű adásvétele van feltüntetve. Márpedig ha a szoftverekre nem utal ez a dokumentum, vagy azok vásárlását nem igazolja másik számla, problémák adódhatnak. A gyakorlatban persze a szoftverrendőrség nem telhetetlen, annak is örülnek, ha a programok eredetét igazoló matrica és számla megvan a cégeknél.
„Magyarországon azért aggasztó a helyzet, mert 2003 óta stabilan 42-44 százalék körüli az illegális szoftverek aránya” – mutatott rá Georg Herrnleben. Ennek okát főként a gazdasági növekedés lefékeződésében és az itteni mentalitásban jelölte meg. Politikusan rögtön hozzá is tette, hogy az újonnan csatlakozott uniós országokban sem jobb a helyzet. (Az IDC piackutató cég adatai szerint Közép- és Kelet-Európa illegalitási rátája átlagosan 68 százalékos, míg Nyugat-Európa 34 százalékos mutatóval dicsekedhet.) A BSA regionális igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az IDC egy korábbi tanulmánya szerint a kalózszoftverek arányának 10 százalékpontos csökkenése 480 millió dollárral növelné a magyar IT ágazat bevételeit, 145 millió dollárnyi adóbevételt és 2,5 ezer új álláshelyet is generálna. Herrnleben szerint sok esetben nagyobb cégeknél is csapnivaló a szoftvergazdálkodás: bizonyos szoftverekből fél tucat is elég lenne, mégis 10 licencet vásárolnak, miközben más programok illegálisak, így egy ellenőrzéskor mégis büntetést kell fizetni a cégeknek.
Jelentsd fel a főnöködet!
Két éve Amerikában etikai szempontból vitatható kampánya indult a BSA-nak, amelyben ma már akár 1 millió dolláros jutalom is jár annak, aki „feljelenti” a munkahelyén tapasztalt illegális szoftverhasználatot. Georg Herrnleben szerint sok esetben maguk a rendszergazdák azok, akik megorrolnak főnökükre, és jelentenek a BSA-nak. Őrajtuk csattan ugyanis az ostor az illegális szoftverrel járó több kellemetlenség miatt: nem jár sem frissítés, sem hivatalos támogatás, ha bármi probléma akad, ami az üzletmenetet hátráltatja. Elsősorban a vállalati informatikusoknak szólt egy friss német kampány, amely a mi régiónkban is fut. Ám, mint kiderült, Európa nagy részében a „történelmi hagyományok” miatt nem jár „vérdíj”, annak csak a brit és a skandináv bejelentők örülhetnek.