Aki eddig úgy alakította ingatlanvásárlását, hogy a magánszemélyeket sújtó luxusadót megkerülve, cég nevén vett ingatlant, az feleslegesen tette. A hatályos luxusadó törvényt a Fővárosi Közgyûlés csütörtökön úgy módosította, hogy januártól már a cégek se meneküljenek meg a plusztehertõl: 100 millió forintos értékhatár fölött 0,5 százalékos adót kell fizetniük az ingatlanjuk után. Az APEH azonban nem készített előzetes felméréseket a bevezetni kívánt adó hatásairól, s úgy tűnik a magánszemélyek tervezettnél kevesebb luxusadó–bevallása itt is megismétlődhet.
Az önbevallás működik?
A módosított törvény 2008. január elsejei hatályba lépését követően a jogi személyiséggel rendelkező társaságoknak 15 napjuk van, hogy a 100 millió forintot meghaladó ingatlanjukat önként bevallják.
Az önkéntes bejelentésű, értékalapon működő ingatlanadó kiterjesztett új rendszerének hatékonysága nem becsülhető meg- mondta el a FigyelőNetnek Deli Lajos, a Fővárosi Önkormányzat Adóügyosztályának vezetője. Magyarországon ugyanis nincs egy olyan kontrollrendszer, amely a vállalkozói ingatlanokról pontos képet mutatna. Így az önkéntes bejelentésekre kell hagyatkozniuk, ugyanakkor a felülvizsgálatok is nehézkesek: az önkormányzat az adóhatóság ingatlanforgalmazási információiból kiindulva, szisztematikus helyszíni szemlével, majd felszólítással ellenőrizhetné az adatokat. Azonban a nagy értékű ingatlanok az APEH-nak továbbra is szemet szúrhatnak. Kérdéses, hogy a revizoroknak minderre mekkora kapacitásuk lesz.
A kitaposott út kiskapui
Az önbevallás alapja vállalatok esetében is az a luxusadó-rendeletben meghatározott értékövezeti módszer, amelyet magánszemélyeknél alkalmaznak. Az ingatlan műszaki megosztása, két helyrajzi számmal történő bejegyzése, vagy akár társasházzá alakítása változatlanul megoldást jelent a luxusadó fizetése alól. Mindezek az eszközök az ingatlan értékének feldarabolását eredményezik, elérve a 100 millió forint alatti összeget.
S bár a rendelet-módosítás sok vállalatot gondolkodásra késztet, a KKV-szektort nem állítja jelentősebb kihívások elé. A fővárosi ingatlanpiac jellemzője ugyanis, hogy a működő társaságok inkább bérlői, mint tulajdonosi pozícióban vannak jelen, így az adót ténylegesen nem ők fizetik meg. Ha mégis birtokolják az ingatlant, a változás maximum a KKV- szektor közepes méretű vállalatainak felső rétegét érinti – véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.
