Nem lettünk egészségesebbek, csak az adminisztráció változott – derül ki az összehasonlításból, aminek megállapításait a Napi.hu közölte. Az onkológiai osztályok ágyainak kihasználtsága 91,3 százalékról 56,9 százalékra csökkent, de ez sajnos nem a kevesebb rákos megbetegedésnek köszönhető, hanem annak, hogy korábban a járóbetegen végrehajtott kemoterápiás kúrákat fekvőbeteg-finanszírozás szerint számolták el. Emiatt látszólagos kapacitáshiány alakult ki, a Napi.hu forrásai szerint emiatt a klinikai onkológiai osztályok elutasítottak bizonyos feladatokat.
Jelentősen, 49 százalékkal nőtt az arc-, állcsont- és szájsebészeti osztályok forgalma, de a szemészeti fekvőbeteg-ellátás is 22 százalékos növekedést mutat. 65 százalékkal, 2013-ban 215 ezer esetre nőtt az egynapos beavatkozások száma. Az átlagos ápolási idő kis mértékben csökkent, 5,33-ról 5,15 napra.
Az elemzés készítői arra hívják fel a figyelmet, hogy az ellátási szokások és lehetőségek nem ellenőrzött tendenciák mentén zajlanak. Nem látszik még az sem, hogy mennyire egészségesek a szakmai teljesítményarányok és az sem, hogy mi lenne az ideális eloszlás.
De hogy is vagyunk?
Egy dolog a statisztika, amit azért a kreatív kórházi szokások tudnak alakítani, de hogy is vagyunk tényleg? A Kopp Mária – Skrabski Árpád szerzőpáros tanulmánya szerint a magyar társadalom egészségi állapota rossz. Pontosabban és részletesebben: a várható élettartam és az életminőség tekintetében is rosszul állunk – előbbi különösen a férfiaknál gyengébb az európai (illetve OECD-)átlagnál, a férfiak 40-69 éves kor közti elhalálozásának európai átlaghoz és a magyar nők átlagához képest is kiugróan magas. A nők életminősége pedig alacsonyabb a férfiakénál minden korosztályban. Kiemelt stresszfaktorok a férfiaknál: munkahelyi bizonytalanság, társas kapcsolatok zavarai, általános értékvesztés.
A 45 éves gyermekes felnőttek egészségi állapota sokkal rosszabb, mint a gyermekteleneké. A 45-64 éves korcsoportban egyre meredekebben romlik az egészségi életminőségi helyzet: azaz egyre betegebbek leszünk. A 64 éven felüliek közül a nők 18, a férfiak 30%-a tartotta magát jó egészségűnek.
2000 és 2008 között az elkerülhető halálokok részaránya átlagban is 30%, de területileg Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon kiugróan magas – ezt már egy másik tanulmány mutatja ki. Az egy főre jutó vásárlóerő-paritással korrigált hazai össztermék és egészségügyi kiadások alapján is rosszabb a társadalom állapota, mint az úgymond indokolt lenne.
