A jelentésből kitűnik, hogy Kelet-Európában egyre többen választják az autót vonat helyett. Emiatt aztán csökken a járatok száma, ami miatt még kevésbé lesz vonzó a vasút. A magyarok viszont sokat vonatoznak más európai országokkal összevetve. Az emberek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy soha nem utazik vonattal, húsz százalék viszont havonta többször is.
A kilencvenes évek közepe óta a balti államokban – Lettországban, Észtországban és Litvániában – tizedére esett vissza a vasút népszerűsége. Nálunk viszont alig volt csökkenés.
A vasúti megállókkal a magyarok 38 százaléka elégedetlen, viszont van 15 százalék, akik szerint azok kifejezetten magas színvonalúak. A jelentés kiemeli azt is, hogy 2005 és 2012 között óriásit, majdnem 100 százalékot nőtt a vonatjegyek ára Magyarországon, ennél nagyobb drágulás csak Lettországban volt. A bizottsági jelentés szerint az árak általában alacsonyabbak ott, ahol több vasúttársaság versenyez. Ahol fenntartják az állami monopóliumokat – mint például Magyarországon -, ott ennek főleg szociális oka van.
A késések szempontjából Magyarország a sor legvégén van, nálunk csak a vonatok 86 százaléka késik öt percnél kevesebbet.