Bosnyák benzin

Jóllehet, a pályázatok értékelése során egyértelműen a Mol-INA páros ajánlata volt a legjobb, közbeszólt a politika. Ahmet Hadzsipasics, az ország bosnyák-horvát részének miniszterelnöke a helyi sajtóban üzent: nem lenne szerencsés, ha az INA-n keresztül a horvátok túl nagy befolyást szereznének a privatizáció révén az Energopetrol olajtársaságban, jobb lenne tehát, ha a Mol és az INA az osztrák OMV-t is bevenné a pályázó konzorciumba, így csökkentve a horvát részesedést. Az osztrák fél úgy nyilatkozott, hajlandó tárgyalni a közös tulajdonszerzésről. A Mol-INA konzorcium viszont nem fogadta el ezt a megoldást. A magyar-horvát páros álláspontja szerint ez olyan új helyzetet teremtene, amelyben az egész magánosítási eljárást újra kellene kezdeni.
A bosnyák kormány végül elállt a „nem hivatalos ajánlatától”, és úgy döntött, hogy a privatizációért felelős társaság a Mol és az INA konzorciumával kezdi meg a tárgyalásokat az állami részvénycsomag eladásáról. Ferencz I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója szerint a közjáték ellenére olyan ígéretet kaptak, hogy 8 napon belül meg is kezdhetik a tárgyalásokat. Amennyiben újabb intermezzo nem kavarja fel a kedélyeket, a privatizációs szerződés aláírására 1-2 hónapon belül sor kerülhet.

Ki mit vállalt?
Az előminősítés győztese

MOL-INA
• A részvényekért 5,1 millió eurót ajánl
• Az adósságállományt teljes egészében átvállalja
• Fejlesztésre 76,7 millió eurót fordít a következő 3 évben
• A teljes foglalkoztatotti létszámot (1059 fő) megtartaná

Akik alulmaradtak
OMV
• A részvényekért ajánlott árat nem közölték
• Az adósságállományból 13,2 millió eurót törlesztene
• Fejlesztésre 14,3 millió eurót fordítana

Euroinzenjering (bosnyák cég)
• A részvényekért 12,75 millió eurót ajánlott
• Az adósságot teljes egészében átvállalná
• Fejlesztésre csak 14,3 millió eurót fordítana
• A vállalat dolgozóiból csak 760 főt venne át
Az Energopetrol részvényeinek 67 százalékát kínálják eladásra, de egyúttal a 23 millió eurós adósságállományt is át kell vállalni.

A bosnyák piacon az – egyébként eladósodott – Energopetrol csak mintegy 15 százalékos piaci résszel rendelkezik. Bár a kutak száma alapján a legnagyobb hálózat e cégé, e töltőállomások között csekély forgalmúak is vannak.
A bosnyák cég Pletser Tamás, az Erste Bank Befektetési Rt. vezető elemzője szerint elsősorban azért lehet fontos a Mol-INA páros számára, mert a kiskereskedelmi piaci pozíciók erősítésével a teljes downstream (üzemanyag-gyártási és -értékesítési) értéklánc megerősíthető. A Mol rövid távú nyereségességét azonban aligha javítja ez az akvizíció. Ennek fő oka, hogy a bosnyák piac nem túlzottan nagy, éves szinten 130 milliárd forint körüli, amelynek ráadásul alig hatoda az Energopetrolé – míg a Mol-csoport 2004-es bevétele 1972 milliárd forint volt. (A Mol 2005 első negyedéves eredményéről lásd írásunkat a 68. oldalon). Igaz ugyanakkor, hogy a bosnyák kiskereskedelemben a növekedési potenciál sokkal nagyobb, mint például Magyarországon. Boszniában jóval kisebb a járművek átlagos sűrűsége: az ezer főre jutó járművek száma Ausztriában 514, Csehországban 367, Magyarországon 255, míg Boszniában mindössze 130. Ennek tükrében érthető, hogy a Mol vezetése miért kívánja a helyi cég jelenlegi 15 százalékos kiskereskedelmi piaci részét 25 százalékosra növelni. Ezzel pedig megnyílhat az út az INA meglévő jelentős finomítói kapacitásainak jobb kihasználására, ami az adott esetben sokkal fontosabb előny, mint önmagában a kiskereskedelmi pozíciók megerősítése