Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Munkabizottságának anyaga szerint 52 társaságot privatizálnának idén– írja a Világgazdaság. Azok a társaságok, amelyeket nem sikerül értékesíteni, átkerülnének az ÁPV Rt. jogutódaként létrehozandó Nemzeti Stratégiai és Vagyonkezelő (NSV) Rt.-hez. A szintén megszűnő Magyar Kincstári Vagyoni Igazgatóság (MKVI) jogutódja a Magyar Kincstári Vagyoni Főigazgatóság (MKVF) lehet, az aranyrészvények kezelésére pedig külön szervezetet hoznának létre.
A koncepció alapvetően három részre osztaná az állami vagyont. Az első csoportba a kincstári vagyon tartozna, ahová működési és közcélú vagyont sorolnának. A második csoportot az állam gazdasági befolyásolási célú vagyona alkotná. Ide tartozna a fejlesztési feladatokat és pénzügyi szolgáltatásokat ellátó társaságok állami tulajdonban lévő részesedése, a társaságokban meglévő állami részesedések, a különféle állami monopóliumok és koncessziós szerződés tárgyát képező javak, valamint a Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföldvagyon. A harmadik csoportba pedig az a forgalomképes, üzleti vagyon tartozna, amely nem tartozik az előző két körbe. Az így kategorizált állami vagyon kezelését a kormányzatnak közvetlenül alárendelt három szervezet végezné, melyeknek működését az Állami Számvevőszék által jelölt tagokból álló felügyelő- illetve ellenőrző bizottság ellenőrizné.
Az MKVF központi és regionális apparátussal is rendelkező központi költségvetési szerv lenne, testületi irányítással. Az MKVF alapvetően a kincstári vagyoni körbe sorolt állami javak kezelését látná el, működtetné az egységes állami vagyonkatasztert, és hozzá tartozna a Nemzeti Földalap is. Ide taroznának a kincstári vagyonnal gazdálkodó erdőgazdasági társaságok, amelyek esetében a privatizációs törvény 100 százalékos tartós állami részesedést ír elő. Továbbá ide tartozna az Államadósság-kezelő Központ, amelynek tevékenysége szorosan a központi költségvetés finanszírozásához kapcsolódik. A portfolió más elemei alapvetően kht. formában működnének, tevékenységükhöz nem kapcsolódna piaci, jövedelmezőségi elvárás. Ezeknél a társaságoknál a kincstári vagyon beruházási igényeit az államnak kell felvállalnia. Az ÁPV Rt. 2005. évi üzleti tervében a kincstári vagyonba sorolt cégek esetében 3,5 milliárdforint összegű üzleti célú befektetéssel számol. A cégkör jellemzően válsághelyzet kezelés és környezetvédelmi feladatok finanszírozása címen jut még állami forrásokhoz.
Az NSV Rt. a pénzügyi szolgáltatókban és a törvényben rögzített stratégiai társaságokban meglévő állami részesedéseket felügyelné. Az NSV Rt. csak technikai értelemben lenne jogutódja ÁPV Rt.-nek, ugyanis a névváltoztatáson túl módosulna a kezelésében lévő társasági kör, a portfolió és jelentősen megváltoznak a társaság feladati is. Az NSV Rt. kezelésébe azon cégek kerülnének, amelyek közép- vagy hosszú távon állami befolyás alatt tartandók. Ezeken a területeken az állami hatósági szabályozás teljes kiépülése után lesz lehetőség a privatizáció továbbvitelére.
Az ÁPV Rt. a 2005. évi üzleti tervében a stratégiai vagyonba sorolt cégek esetében 19 milliárd forint üzleti célú befektetéssel számol. A tőkejuttatások egy része költségvetési reinvest típusú, azaz osztalékelvonásokat pótol a fejlesztésekhez az érintett cégeknél.
A tervezet szerint a monopóliumok hasznosítását, a koncesszió kiadását, a köz-és magánszektor gazdasági és vagyoni együttműködésének programjait (PPP) a költségvetési szervként működő Állami Befektetési, Együttműködési és Koncessziós Hivatal szervezné. Ide kerülnének azok a cégek, amelyekben a törvény által meghatározott tartós állami részesedés egy darab szavazatelsőbbségi részvény, illetve az MFB által privatizált 12 agrártársaság egy-egy részvénye, amelyek állami tulajdonának megtartása a földbérleti szerződések érvényességgének feltétele. A privatizációs törvény rendelkezései alapján létrehozott „aranyrészvények” törzsrészvénnyé alakítása után értékesítésre átkerülnének az NSV portfoliójába. Az aranyrészvények megszüntetésének, átalakításának feltétele azonban az erre irányuló törvény megszüntetése – áll a VG-hez eljuttatott dokumentumban.
A javaslat módosítaná a minisztériumok mint vagyonkezelők szerepét is: a tartós állami tulajdonnak tekintendő, az állam befolyásolási célú vagyonába sorolt társaságok vonatkozásában a minisztériumok vagyonkezelői tevékenységet nem végezhetnek, ezen társaságokkal kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat, illetve tulajdonosi joggyakorlást az NSV Rt. látja el. A korábbiakban a minisztériumok által alapított, alapvetően az adott minisztérium tevékenységét kiszolgáló „háttértársaságok” vagyonkezelését azonban továbbra is a minisztériumok végeznék az MKVF-fel kötött szerződés alapján. Továbbá szintén a minisztérium vagyonkezelésében maradnának az adott tárca tevékenységi köréhez tartozó k+f tevékenységet végző gazdasági társaságok.
