Talán az első magyarországi sikervállalat volt Ganz Ábrahám gyára, amelynek története 127 évre nyúlik vissza, s ahol a századfordulón a turbógenerátorok tervezését és gyártását maga Bláthy Ottó irányította. Nemcsak az államosítást, de még az 1990-es évek viharait is túlélte a gyáróriás jó pár műhelye. Egy részük tevékenységét – például óriás villanymotorok és transzformátorok gyártását – ma a Transelekro-csoport cégei végzik. Ám a nagyipari felhasználásra szállító, különleges igényekre szakosodott, jó nyereségtartalommal dolgozó Transelektro-vállalatokat utolérte az elmúlt évek dollár-forint árfolyamának változása: 2004-ben először zárt némi veszteséggel a csoport. Igaz, 2005-re már ismét nyereséget terveznek (a pontos adatokat még nem tették közzé, mert a közgyűlés még nem döntött a tavalyi mérlegről).
Bláthy Ottó egy turbógenerátorban. Dicső múlt.
ÜLDÖZŐBOLYBAN. Az ipari cégóriások között a tavaly mintegy 35 milliárd forintos bevételű csoport nem számít nagynak, de mindeddig ügyesen használta ki a világpiaci réseket, és sikerült megőriznie helyét a nagy világcégek mögött, az „üldözőbolyban”. Mindehhez azonban immár közvetett állami szerepvállalásra is szükség volt. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tavaly októberben beszállt a Ganz Transelektro Villamossági (GTV) Rt.-be, a csoport egyik legfontosabb cégébe, melynek 2004-es árbevétele 14,4 milliárd forint volt, az idénre pedig 16,6 milliárddal kalkulálnak. Mint Székely Péter, a Transelektro-csoport elnöke a Figyelőnek elmondta, elsősorban a termékstruktúra fejlesztésére, szervezetfejlesztésre és hatékonyságjavításra fordítják a kapott összeget. A tőkebevonás nagyságát üzleti titokként kezelik a felek, de értesüléseink szerint az értékesített 41,98 százalékos részvénycsomag árát a GTV 6,7 milliárd forintos saját tőkéje alapján állapították meg. Ez annyit jelent, hogy az állami befektetési bank legalább 2,8 milliárd forint értékben invesztált a GTV Rt.-be. A történetnek azonban ezzel feltehetően nincs vége. Székely Péter egyértelművé tette: elsősorban külföldi cégekkel és befektetőkkel folytatnak tárgyalásokat arról, hogy a csoport meghatározó cégeibe partnerként külső tőkét hozzanak. Mind tőkeemelésről, mind pedig részvények eladásáról szó lehet, de 50 százalék plusz 1 részvényt meg kívánnak tartani a magyar tulajdonosok. Az elnök ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy az MFB-től sikerül további tőkeinjekcióhoz jutniuk más Transelektro-cégeknek, ám a csoportot összefogó holding cégbe nem kívánnak külső tőkét bevonni. E tárgyalásokról Székely további adalékokkal nem szolgált, csupán annyit mondott: inkább ez év vége felé vár konkrét eredményeket.
  |
FORINTVESZÉLY. A csoport első emberének és fő tulajdonosának nincs könnyű dolga, hiszen maga is elismerte: a környezet ma Magyarországon nem kedvez az ipari vállalatoknak. Az erős forint és a gyenge dollár jórészt felemészti az exportra szánt ipari termékek nyereségét. Ráadásul a Transelektro összbevételének 60-70 százalékát teszi ki az export, amelynek nagy része dollárban keletkezik. A látványosan romló nyereségesség miatt pedig változtatni kell a hagyományos, évtizedes vállalatszervezésen. „A hatékonyság drasztikus javítására, agresszívebb marketingre, és a csoporton belüli szinergiák jobb kihasználására van szükség” – húzta alá az elnök. Szemléletes példa ez utóbbira, hogy a 35 milliárdos összbevételű csoportban közel sem minden alapanyagot és eszközt szereznek be közösen a tagvállalatok, s így rosszabb árat érnek el, mintha közösen lépnének fel.
Az állami eredetű tőke mellett a hazai megrendelésekre is építene a Transelektro. Székely Péter a második Nemzeti Fejlesztési Terv hatalmas, 8 ezer milliárd forintos fejlesztéseit emelte ki. A MÁV sokat vitatott elővárosi vonat tenderén a svájci Stadler partnereként induló Transelektro első embere megjegyezte: a vonattenderben egyedül ők azok, akik jelentősebb hazai munkaerőt és magyar ipari termékeket szállítanának. A tender megnyerése 2,5 milliárd forintnyi megrendelést hozna a Transelektrónak.
