Gazdaság

Hibrid befektetések – trükkös csábítás

Vonzó hibrid konstrukcióval csábítják az ügyfeleket a bankok, a betét és befektetési jegy házasságának fogságából azonban nehéz a szabadulás.

Megfontolandó

Öt alapvető kérdés, mielőtt hibrid termékbe tesszük pénzünket
• Meddig jár a kiemelt kamat?
• Milyen kamatra számíthatunk később a betéti részen?
• Mennyit hoz a betét, ha kénytelenek vagyunk feltörni?
• Van-e átjárás a befektetési alapok között?
• Milyen feltételekkel szállhatunk ki a befektetési alapból?

Stabilizáló hatás

Befektetési szakemberek szerint a hibrid konstrukciók a banki betétállomány stabilizálása mellett egyszer különösen jól fognak jönni az alapkezelőknek is. Ma ugyan az alapokba érkező rekord pénzbeáramlás a hír, de ez sem lesz mindig így. A következő kötvény- és részvénybessz szinte biztosan kiszállásra készteti majd a befektetőket, a hibrid konstrukciók keretében belépők viszont vélhetően higgadtabbak lesznek, a gyors kiugrás egyszeri nagyobb veszteségével szemben inkább vállalhatják, hogy kitartanak a rossz időszak végéig. Banki vélemények szerint a fentiek kapcsán nem zárható ki, hogy hamarosan hosszabb forgási idejű hibridek is megjelennek – ezt a stabilabbá váló makro-pálya a betéti oldalon is segíti.

Mit tegyen a bank, ha egyre kevésbé kelendő a bankbetét, a befektetési alapokat viszont szereti a nép? Csak össze kell kötni a kettőt: az átlagnál kicsit magasabb kamatot kínálni a betétre, az alap pedig önmagában is vonzó. Már csak egy apróságról nem szabad elfelejtkezni a sikerhez: nem árt „röghöz kötni” az új ügyfelet, hogy ha kiábrándulna az új hibrid konstrukcióból, akkor se nagyon érje meg neki más bank után nézni.

Kamatvonzás 

Nem meglepő, hogy nem megy a bankbetéteknek. A csökkenő kamatszint, a tavalyi 10 százalék óta felére olvadó betéti ajánlatok nem vonzóak: a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint csak júniusban a pénzintézetek betét/hitel mutatója 28 milliárd forinttal tovább romlott, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) első negyedéves teljes kimutatása szerint pedig három hónap alatt mindössze 11,8 milliárd forintnyi új betétet sikerült magukhoz vonzani a pénzintézeteknek. Tarolnak viszont az alapok. A piac több mint 90 százalékát tagjai között tudó Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) első féléves statisztikája szerint az alapok vagyona az első hat hónap alatt több mint 46 százalékkal nőtt, s meghaladta az 1553 milliárd forintot. Ahogy azt már megszokhattuk, az ügyfelek a kötvénypiaci mélypont környékén (2003 vége) kiszálltak, most viszont – miután a jövőre nézve semmitmondó visszamenőleges hozamok magasak – ismét az alapokat preferálják.

A bankok feladata persze nem az ügyfelek elriasztása az alapoktól, hanem a helyzet kínálta lehetőség kihasználása, s úgy tűnik, a magas labdát ma a hibrid konstrukciók formájában csapják le a pénzintézetek. Bár a szavak szintjén szinte mindegyik hazai hitelintézet csoportban gondolkodik, a tulajdonos anyabankok a profitot általában a tulajdonukban lévő banktól szeretik legombolni. Az adott pénzintézet által irányított további pénzügyi szolgáltatók (például az alapkezelők) nyeresége általában csak „közvetített” profit, éppen ezért egyáltalán nem árt, ha maga a bank is növekedésről tud beszámolni. Márpedig a betétállomány olvadása nem túl jó hír, még akkor sem, ha tudjuk, hogy a tulajdonosok jelenleg a nagyobb nyereséget hozó hitelkiáramlásnak örülnek igazán. Fontos tehát, hogy a bankok betétoldalon is pozitív tendenciáról tudjanak beszámolni. Látva az alapok felfutását, innen már csak egy lépés volt a hibrid befektetési termék kiókumlálása, aminek sikerére ma úriember már nem fogad.

Mixelik

A piacon elsőként a Budapest Bank (BB) jelent meg a betéti terméket és befektetési alapot ötvöző termékkel: a Dupla Prémium konstrukcióba befektető ügyfelek pénzének fele kiemelt kamatozás mellett 2 hónapos betétbe kerül, míg a másik 50 százaléka – a befektetési kártyához kötött Pénzpiaci Alap kivételével – bármelyik BB Alapba betehető. Szimeonov Angel, a pénzintézet befektetési szolgáltatási vezetője szerint ekkora sikerre ők sem számítottak: a konstrukció bevezetése óta eltelt három hónapban több mint 3 milliárd forintnyi új forrás érkezett hozzájuk, közel 1000 ügyféltől. Az átlagos 3 millió forintos betétösszeg is háromszorosa a Budapest Bankban őrzött betétek átlagállományának, ami szintén öröm. A BB hangsúlyosan új forrásokra hajt: korábbi betéteseitől csak a friss pénzeket fogadja be a konstrukcióba.

A BB azonban nem sokáig maradt versenytárs nélkül: komoly reklámkampánnyal nyitott a Raiffeisen Bank, amely az idei első negyedévben a befektetési alapokban kezelt vagyon 70 százalékos megugrása mellett a betétállomány szűkülésével szembesült. A Raiffeisen Koktél konstrukció alapgondolata hasonló a konkurenséhez, ám a feltételekben már van különbség: míg a BB minimum 200 ezer forintot vár a termékbe, a Raiffeisennél már 100 forinttól lehet Koktél befektetésünk – igaz, a társaság 7 alapja közül csak három, maximum közepes kockázattal bíró instrumentum (Pénzpiaci, Kötvény, Alapok Alapja) közül választhatjuk meg az alapokra jutó félpénzünk fialtatási helyét. A Raiffeisen konstrukciója meglévő bankszámlához és értékpapírszámlához is kapcsolható.

Önmagában persze egy új konstrukció nem elég a boldogsághoz. Ki ne örülne viszont annak, hogy a 6,75 százalékos jegybanki alapkamat mellett 8,00-8,25 százalékos éves kamatra tudja pénzét lekötni? Márpedig a hibrid megoldások ezt ígérik, igaz, csak a garantálható betéti oldalra. Ráadásul – s itt van a nagy trükk -, csak az első időszakra.

Trükkök

A BB 2 hónapos, megújuló betétbe helyezi el a friss pénz felét, amelynek induló kamatszintje a lekötött összegtől függetlenül 8,25 százalék. A Raiffeisen konstrukciójának pörgési ideje 3 hónap, az első időszakra 6,75-8,00 százalékos volt kamatígéret (a legmagasabb ráta csak az 5 millió forintot meghaladó betétösszegre járt). Aki viszont lapunkból kapna kedvet ehhez, már rosszabbul jár: augusztus 1-jétől az új ajánlat már csak 6,45-7,70 százalékot kínál az első időszakra is. Ezt követően viszont még ennyire sem számíthatunk: a pénzintézetek a második terminustól már az általános banki kamatkondíciókat kínálják.

S ez még akkor is komoly érvágás, ha – miként a BB befektetési üzletágvezetője elmondja – a 2 hónapos kamatuk a dupla befektetésnek köszönhetően jelenleg akciós, 5,55-6,60 százalékos kamatot kínál. A Raiffeisennél viszont lapzártánk idején a három hónapos újrakötött betét 5,25-6,50 százalékos kamatot kínált úgy, hogy az egy hónapos betétek ajánlati szintje magasabb volt. Míg a Budapest Banknál nem tartják kizártnak, hogy a befektetők más futamidejű betétre nyergeljenek át, a Raiffeisen megoldása zárt: a Koktél esetében a későbbiekben is csak 3 hónapos automatikusan ismétlődő lekötött betétbe kerülhet a megtakarítás fele.

A befektetési rész sem rugalmasabb. Egyrészt a futamidő egészére csak egyetlen alapot lehet megjelölni a fél megtakarítás őrzőjeként, a befektetés-megosztás csak új befektetési szerződés megkötésével lehetséges. Az alapok közötti átjárás sem engedélyezett a megtakarítási idő alatt, a BB pedig még további „védzáradékot” is alkalmaz: a kiszállást is keményen bünteti.

Büntetés

Az összehasonlítás kedvéért egy pillanatra távolodjunk el a hibrid konstrukcióktól. Ha valaki ugyanis egyszerűen befektetési alapba fektet, az ingatlanalapok kivételével csak akkor szembesül pótdíjjal, ha „meggondolatlanul” cselekedve, a szerződéskötés után 1-5 nappal már ki akar szállni. Eközben a BB valamennyi Dupla-ügyfelet 1 százalékos díjjal fenyeget az általános 500 forintos visszavásárlási díjon felül, ha 1 éven belül megválnak a befektetési jegyüktől. Az ingatlanalap esetében ez az összeg 2 százalék, ha a visszavásárlásra a váltás után 130 napon belül kerül sor. Az „alapos” termékmenedzserek azon véleménye ugyan méltányolható, hogy az alapok esetében a javasolt minimális befektetési idő fél évnél kezdődik, az viszont már kevésbé, hogy az ez irányú döntést kemény büntetéssel ösztökélik.

Az eddigiek alapján bátran kijelenthető, hogy a hibrid termékek hozamkilátásai a szerződéskötéskor szinte megjósolhatatlanok. Ettől függetlenül viszont ahhoz sem kell nagy jósnak lenni, hogy megtippeljük: a magas induló kamat és a befektetési alapok múltbeli kiemelkedő teljesítménye minden buktató ellenére éppen elég ahhoz, hogy ez az árukapcsolás a közeljövőben is vonzó maradjon, újabb és újabb konstrukciókat hívva életre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik