Rég áhított ajándékot kapott „szülinapjára” a vidék legnépesebb élelmiszer-kereskedelmi lánca, a Coop: Budapestet. Az általános fogyasztási szövetkezetek integrációjából tíz éve született Coop Hungary Rt. hálózata a néhány lelkes kis falvaktól a nagyvárosokig mindenütt jelen van, egyes kistérségekben helyi „monopóliumnak” számít. A vidéken verhetetlen üzletlánc vezetőinek egyetlen szívfájdalma, hogy hiába áll a budapesti Szabadság téren a székház, a legízletesebb tortáról, a fővárosiról eddig csak álmodoztak. Az évtizedes próbálkozás ellenére csak mutatóban lehetett néhány Coop-üzletet látni, a főváros peremén. Murányi László, a Coop Hungary láncépítésért felelős általános vezérigazgató-helyettese tehát kívánni sem tudott volna szebb ajándékot, mint azt az újonnan társult 412 Honiker-üzlettel megszerzett, kincset érő, 80-100 budai, belvárosi boltot, áruházat, amelyet az új fővárosi tagok – élükön a budapesti BÉE Hálózat Kft. – hoztak a Coop-láncba.
Fővárosi üzlet. Új tagjai révén a Coop Budapestet is bevette.
MAGÁNZÓK. A Honiker az ACNielsen Mai Piac kereskedelmi toplistáján tavaly, még 1961 üzlettel, 118 milliárd forintos forgalommal, mintegy 4 százalékos piaci részesedéssel a tizedik nagy beszerzési társulás volt. Meghatározó tagja a legigényesebb, az átlagnál tehetősebb, a fővárosi I., II. és III. kerületek vásárlóinak ellátására szakosodott, magasabb jövedelmezőséget elérő BÉE, amely inkább tekinthető sikeres „magánzók” laza csoportjának, mint feszes láncnak, szemben például a megjelenésében, árképzésében, akcióiban egyre egységesebb CBA-val.
A Honiker-üzletek csatlakozása azonban nem jelent teljes beolvadást, mert a volt honikeres boltosok nem lettek tulajdonosok a Coop Hungaryben. Üzleti szabadságukat fenntartva a beszerzési és marketingelőnyök érdekében „csupán” a Coop franchise-ba léptek be. A csatlakozást gazdasági kényszer szülte. Az uniós tagság új fejezetet nyitott a kiskereskedelmi láncok hazai (ár)versenyében. A két legkeményebb német diszkont megjelenése – a Lidl már gőzerővel terjeszkedik, s a Biatorbágyon épülő logisztikai központja készültsége alapján az Aldi is hónapokon belül nyit – felgyorsította a kisebb láncok betagozódását valamelyik nagy beszerzési társaságba. A beszerzési árakban ugyanis csak a nagyobb forgalmat, megrendelést hozó szervezet számíthat több kedvezményre, azaz némi versenyelőnyre. A Honikerből tavalyelőtt a Reálhoz átlépett összesen 214 üzletet összefogó Kisalföld Füszért kereskedelmi lánc távozása pedig sokat rontott a társulás beszerzési pozícióján, fokozva „házon belül” ezt a koncentrációs kényszert.
A „nagy testvérre” vágyó honikeres tagoknak nem is volt sok választásuk, hogy a CBA és a Coop közül melyikhez csatlakozzanak. A BÉE budai, belvárosi üzleteivel a vevők kegyeiért napi versenyt vívó rivális CBA eleve kiesett. Maradt a Coop, a cseh és a szlovák testvérszervezeteivel immár nemzetközi beszerzési csoportosulás. „Amely ráadásul olyan előnyös ajánlatott tett a BÉE-nek, hogy azt nem lehetett visszautasítani” – árulta el Matuszka Gábor, a BÉE ügyvezetője: A megállapodás szerint Honi-Coop néven a BÉE saját nagykereskedelmi raktára alkotja a Coop 6. fővárosi régiós központját is, így a lánc megspórolta a bezárás költségeit. A régiós központi szerep azért volt csábító, mert a Coopon belül is megadja a fontos önállóságot az újonnan csatlakozóknak.
FRANCHISE. Coop-oldalról is évtizedes munka gyümölcse a frigy. Eddig tartott, amíg az általános fogyasztási szövetkezetek „ÁFÉSZ-boltjaiból” a multikkal is versenyképes, franchise-zal gyorsított terjeszkedési politikát folytató kereskedelmi lánc kerekedett, amely vonzóvá tette új, külső csatlakozók számára. Az ÁFÉSZ-ek letűnt kort idéző kusza tulajdonosi közössége évekig akadályozta a gyors és célorientált üzleti döntéseket. Ezért határozták el a tulajdonosok még 1993-ben a részvénytársasággá alakulást, a láncba szerveződést, és a mindent áruló ÁFÉSZ-boltok kínálatának leszűkítését az élelmiszer és ruházati profilra. Keserves belső harcok árán született a Coop új szerkezete, amit az is mutat, hogy csak 1995-ben „állt fel” a Coop-üzletlánc és csak az ezredfordulón indult a franchise rendszer. Az ÁFÉSZ-ek, vagy az ezekből alakult gazdasági társaságok tulajdonosi érdekei mindmáig nem teljesen egységesek. Több korábbi üzlet tulajdonosa a láncba tagozódás helyett inkább a konkurens lánc vállalkozójának adja bérbe a boltját, ezért díszeleg például Reál logó a kapuvári és az egyik mosonmagyaróvári volt ÁFÉSZ-bolton.
Ma sem könnyű megmondani, hogy ki is valójában a Coop Hungary – és ezen keresztül a Coop-lánc – tulajdonosa, mert a mutatóba megmaradt ÁFÉSZ-ek mellett a gazdasági társasággá vált szövetkezetek az üzleti forgalmuk szerint kaptak tulajdoni részt a tíz éve alakult közös cégben. A Coop-lánc öröklött tarkaságát fokozza, hogy a néhány tíz négyzetméteres eladóterű boltocskától a több ezer négyzetméteres szupermarketig meglehetősen széles az üzleti paletta, amelyet még színesítenek a vadonatúj franchise-tagok. A tarkaság nehezítette a láncosodást, az arculat egységessé szabását, ezért alapterület alapján négy kategóriába sorolták az üzleteket. Így érték el, hogy egy Mini-Coop-ba éppúgy, mint egy Coop Szupermarketbe tévedő vevőt szinte azonos arculat, ugyanaz a csalogató akciós kínálat és több mint 300 márkatermék fogad.
Jó ötletnek bizonyult a láncosodás: a Coop szerkezeti korlátai ellenére szárnyal. Immár 1730 településen 2908 üzlet kötődik a hálózatához; az emblémát nem viselő, de a Coop beszerzési szövetségébe, „holdudvarába” tartozó integrált Adu hálózattal együtt a boltok száma megközelíti az 5 ezret. A Coop-lánc árbevétele tavaly meghaladta a 355 milliárd forintot, ezzel 12 százalékos piaci részesedést vívott ki; a mostani új belépők 35-40 milliárd forintos forgalmával a cég forgalma az idén megközelíti a 400 milliárdot. A GfK Piackutató Intézet felmérései alapján a CBA-t megelőzve, máris a legnagyobb forgalmú hazai tulajdonú élelmiszer-kereskedelmi társaságról van szó. A terjeszkedéssel párhuzamosan a korszerűsítés folyamatos, javában dolgoznak azon a többéves, több milliárd forintos informatikai fejlesztésen, amely az immár hat régiós központ, a székesfehérvári importáru-raktár és az év végére 3 ezerre bővülő bolthálózat összekapcsolásával percre pontossá teszi a készlet-nyilvántartást, lehetővé téve a lánc tagjainak az online árurendelést is. (Az egyéni fogyasztóknak ez a lehetőség már fennáll.)
Szükség is van a fejlesztésekre, mert a további növekedés megjósolható. Az eredetileg 1900 üzletet üzemeltető, tavaly 118 milliárd forintos forgalmat elért 21 Honiker-tagvállalkozásból néhányat kivéve szinte az egész Honi-tábor átlép. Jövőre ebben a formában gyakorlatilag meg is szűnik a Honiker. Ez a mozgás már önmagában is elég változást okoz a piacon ahhoz, hogy a még önálló kisebb hazai láncok is mozgásba lendüljenek. A Figyelő értesülései szerint a Coop vezetése a Reál-lánchoz tartozó több kereskedővel is tárgyal az átjelentkezésről.
NEMZETKÖZIVÉ LESZ. A „cooperáció” már nemzetközi, mert a Coop Hungary a kereskedők 200-as világ toplistáján jegyzett Coop Italyvel is egyebek között a közös beszerzési előnyökről és kereskedelmi márkák közös forgalmazásáról tárgyal. A magyarok számára a „cooposodás” akkor vált nemzetközivé, amikor 2001-ben a Coop Hungary a Coop Centrum Bratislavával és a Coop Centrum Prahával létrehozta a Coop Euro Rt. beszerzési szövetséget, és közösen kezdtek kereskedelmi márkatermékeket, egyebek között toalettpapírt, teát forgalmazni. A határon túli integráció azonban egészen 1993-ig nyúlik vissza, amikor a sikeres skandináv – finn és svéd – Coop-modell alapján határozták el a magyarok a hazai ÁFÉSZ-mozgalom reformját. „A nemzetközi együttműködésben azonban csak most érkezett el a nagy áttörés ideje” – ígéri Murányi László. Ő a következő tíz év feladatának az öreg kontinens Coop szervezeteinek egyetlen kereskedelmi hálózatba szervezését, integrációját, egy WalMart méretű globalizált szövetkezeti óriás, a Coop-Global világszervezet létrehozását tekinti, s ez átrendezheti a jelenlegi óriásláncok toplistáját. Az ötlet nem utópisztikus, a nemzetközi szövetkezeti konferenciákon már formálódik ez a szerveződés.
