Hosszú hónapokon keresztül két egymástól meglehetősen eltérő fejlesztési tervet fontolgattak a Budapest Airport (BA) Rt. vezetői. Arról folyt a vita, hogy a légi áruszállítás ferihegyi kapacitását mekkorára növeljék. Az egyik változat nagyarányú fejlesztésekkel számolt, mondván: a céget belátható időn belül nem privatizálják, ezért saját magának kell jó előre gondolkodnia. A másik tábor ugyanakkor valószínűnek tartotta a közeli eladást, ezért csak egy kisebb mértékű bővítést támogatott, a többmilliárd forintos döntést pedig már a jövendőbeli új tulajdonosra bízta volna. A Medgyessy/Gyurcsány kormányváltás előestéjén, azaz tavaly nyáron olyan jelek érkeztek, amelyek a korábbi állásponthoz képest visszarendeződést, azaz tartós állami tulajdonlást valószínűsítettek. A menedzsmenten belül a visszafogott fejlesztés hívei érvek nélkül maradtak és a nagy cargobázis elképzelése nyert. Ha a BA Rt. vezetői akkor előre látják, hogy mi következik, alighanem a szívükhöz kaptak volna. Az áruszállítási központ fejlesztési területének megvételét botrányos felhangok közepette, ingatlanpanama gyanújára hivatkozva tavasszal a pénzügyminiszter megvétózta, és a BA Rt. privatizációja – újabb fordulattal – felgyorsult, a felhívás a napokban meg is jelent. A cargobázis sokáig gyúrt terve gyakorlatilag a szemétkosárba került, legfeljebb az új tulajdonos fejlesztéseihez szolgálhat majd kiindulási pontként.
A felújítás alatt lévő 1-es terminál. A fapadosok sokallják az emelt használati díjat.
TUMULTUS. Ferihegyen az elmúlt 15 évben a 2-es terminál bővítésén kívül igazi fejlesztés nem történt. A lemaradást felismerve a BA Rt. jelenlegi vezetése ezért a kinevezése után ambiciózus terveket készített, amelyek végrehajtását tavaly el is kezdte. A cargo elképzelések összeomlása mellett azonban az 1-es terminál felújítása sem megy zökkenőmentesen. Úgy tudjuk, a 8,7 milliárd forintért felújított épületnek az eredeti tervek szerint június közepén kellett volna fogadnia az első gépeket, a valóságban azonban erre csak szeptemberben kerülhet sor. A késés egyik fő oka, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a felújítás kellős közepén jelezte: szeretné, ha a BA Rt. a közbeszerzéseknek megfelelő eljárásokat alkalmazna. Ez pedig alaposan meghosszabbítja a folyamatot. Ráadásul a műemlék jellegű épület megbontásakor kiderült, hogy annak rendbetétele több munkát igényel, mint azt tervezték. Amikor a poggyászkezelő berendezések elhelyezésére pincét ástak, a markoló lapátja föld helyett laza homokba fúródott; amikor megbontották a betonszerkezeteket, kiderült, hogy az építéskor kispórolták azokból az anyagot.
A BA Rt. kérésének eleget téve az ÁPV Rt. ezért engedte, hogy a 8,7 milliárdos becsült beruházási keret növekedjen. A szeptemberi nyitás viszont azt is jelenti, hogy a nyári főszezonban minden utas a 2-es épületein halad át. A 2A és 2B együttesen évi 5,5 millió utas kiszolgálására alkalmas. Tavaly összesen 6,5 millió utast kezelt a BA Rt., az idén pedig 7,6 millióra számít. Mivel az 1-es épülete közel egy „köztes” évig tart zárva, a 2-esnek ezalatt mintegy 7 millió utast kell ellátnia. Nem csoda, hogy az elmúlt hetekben állandósult a tumultus.
DÍJVITÁK. A megújult 1-es évi 2,5 millió utast tud majd kiszolgálni, ezzel tehát összesen 8 millióra emelkedik Ferihegy kapacitása. Szinte biztos azonban, hogy ez már 2006-ban sem lesz elég. Megoldásként a 2-es bővítését, vagyis a 2C terminál felhúzását irányozták elő, ennek tervei az év végére készülnek el, az építkezést már az új tulajdonos ütemezheti. A felújított 1-es a 2-esnél alacsonyabb szolgáltatási színvonalat fog nyújtani, ezért sokáig úgy tűnt, ideális megoldás lesz a fapados légitársaságoknak. A BA Rt. azonban utasonkénti 9,15 eurós használati díjat ajánlott a légicégeknek, amelyek ezt sokallják, mondván: a felújítás előtti 3 eurós díjhoz képest ez több mint háromszoros emelés. A cég viszont a másik oldalról közelíti meg a kérdést. „Az 1-es terminál díjszabása összhangban van a szolgáltatás színvonalával, és mivel a díj kevesebb, mint a 2-esnél felszámított 13,30 euró, jó üzlet a társaságoknak” – mondja Fórika Ibolya kommunikációs igazgató. Valószínű, hogy egyes fapados társaságok a 2-esen maradnak, viszont néhány kisebb hagyományos légitársaság átköltözik az 1-esre. Ez azt jelentheti, hogy Budapestnek egyelőre nem lesz tipikusan fapados terminálja, marad a vegyes használat. A tapasztalatok szerint a fapadosok vonzásának kedvez a tisztán nekik kialakított reptér, ám ez csak egy tényező a sok közül. Igaz, a felújítás előtt az 1-es sikerében szerepet játszott, hogy puritánsága mellett igen olcsó volt. „Nekünk nem az épület a lényeges, hanem a költség” – mondta a Figyelőnek Andreas Engel, a Germanwings pr igazgatója, akinek cége még nem döntötte el, hogy elfogadja-e a BA Rt. 1-esre vonatkozó ajánlatát.
• 11 millió utas
– 2015-re ekkorára bővülhet a forgalom, ami már egy 3-as terminált igényel majd.
• 8 millió utas
– az 1-es terminál felújításával ekkorára emelkedik Ferihegy kapacitása.
A privatizáció előtt a társaság addig jutott, hogy az eddigi parkoló kiürítését elkezdte, és a terület így júliustól készen áll majd az építkezésre. Az épület alá vasúti síneket is fektetnek, hogy a jövőben fogadni tudja a várossal kapcsolatot biztosító vonatszerelvényeket. Németh Antal, a BA Rt. fejlesztési igazgatója szerint a vasúti összeköttetés világszerte azokon a repülőtereken jelenik meg, ahol az éves utasforgalom eléri a 7,5 milliót, 10 milliónál pedig elengedhetetlen. Ferihegyen viszont nincs, a reptér egyik évek óta húzódó neuralgikus pontja a megfelelő közlekedés hiánya. Egyelőre továbbra sincs döntés arról, hogy a sok terv és nyomvonal közül melyiket valósítsák meg.
Az előrejelzések szerint Ferihegy utasforgalma 2015-re elérheti az évi 11 milliót. Ekkortájt tervezik megépíteni a 3-as terminált, amelynek azonban egyelőre csak a helyét nézték ki, megvalósíthatósági tanulmány még nem készült. A 3-as a két kifutópálya közötti terület Budapest felőli oldalán helyezkedhet majd el, az épületet pedig folyamatosan, önálló modulokból felhúzva képzelik el. Az új tulajdonosnak azonban alighanem a cargobázis elhelyezése okozza majd a legtöbb fejtörést. Az ecseri terület a pénzügyminiszteri vétóval minden bizonnyal elúszott, más veheti meg, Vecsés felé pedig közel 900 kis földtulajdonossal kellene megállapodnia a cégnek. Utolsó lehetőségként szóba kerülhet még a reptér belső területe, amelyet tetemes költséggel át kellene rendezni, és ekkor is csak az eredeti elképzelésekhez képest kisebb központ befogadására lenne alkalmas.