 |
 |
|
Magyar fejlesztés nyerte a számítástechnikai Nobel-díjként számon tartott Európai Információtechnológiai Díjat 1997-ben. Szuhaj Mihály egy vakok számára tervezett optikai karakterfelismerő (OCR) szoftverrel vitte el a pálmát. A maga is látássérült informatikus annak a Recognita Rt.-nek az alkalmazottjaként nyert, amely már 1989 óta foglalkozik OCR szoftverekkel, és a területen zseniálisat alkotott (az ilyen alkalmazások például beszkennelt gépelt oldalakat változtatnak szövegszerkesztővel kezelhető digitális dokumentumokká). A Recognitát az ezredforduló előtti években a Kürt Rt.-vel és a Graphisoft Rt.-vel együtt a nemzetközi porondon is kiváló magyar informatikai „triumvirátus” tagjaként tartották számon. Bár eredményeit ma is elismerik, ez a társaság annyiban különbözik a másik kettőtől, hogy nem tartotta meg a függetlenségét, 2000 óta az amerikai Scansoft tagvállalata. A multicégen belül a szövegfelismerő és képfeldolgozó technológiák fejlesztőközpontja ma is Magyarországon van, a társaság 80 alkalmazottnak ad munkát.
GYORS KONSZOLIDÁCIÓ. „Más lenne a helyzet, ha a Recognita ment volna Amerikába, és nem a Scansoft jött volna Magyarországra” – játszik el a gondolattal egy vezető magyar informatikai cég első embere. Bár a példa a gazdasági racionalitást tekintve extrém, szerinte a társaságban mégis benne volt a Kürt és a Graphisoft által megvalósított „magyar multi” ígérete, hiszen a szakmán belül mindig is közismert volt, hogy a kérdéses technológiában a magyarok voltak az erősebbek. Mindenesetre a Scansoftnál ma 800-an dolgoznak Amerikában, világszerte gyümölcsöztetve egyebek mellett a kezdeti magyar alapokat is.
Üzleti ötletekben hagyományosan jól áll a hazai informatika, de az önálló nemzetközi kitörés nem mindig sikerül. Pedig az iparág első számú piaci szereplői mögött számos kiváló ötlet és szépen fejlődő társaság vár kiugrásra. Jellemző példa, hogy az idén áprilisban a kaliforniai székhelyű Autodesk 2,9 milliárd forintért vásárolta fel a Colorfront Kft.-t. A magyar kiscég neve nem nagyon ismert, pedig a Pasaréti téri kis irodában dolgozó 15 fiatal által fejlesztett, filmes utómunkáknál használt szoftvert a legnagyobb hollywoodi digitális filmlabornak is licencelik, a szegmensben pedig piacvezetők. Megoldásukat használták A Gyűrűk ura és a Harry Potter egyes epizódjainál is.
A gyorsan fejlődő társaságoknak hamar beszűkül a magyar piac, egy bizonyos méret elérése után hazai fúziókkal tudnak csak bővülni, onnantól pedig nő a valószínűsége, hogy előbb-utóbb „kimazsolázza” ezeket egy külföldi multi. A Freesoft Rt. például – előzetes ígéreteinek megfelelően – a tőzsdei megjelenés után felvásárlásos növekedési szakaszába lépett az idén. Januárban 80 millió forintért bekebelezte a webes fejlesztésekkel foglalkozó – a neve ellenére ezúttal kishal szerepben lévő – Big Fish Kft.-t, és csaknem ugyanennyiért a vállalati informatikai rendszerekre szakosodott Mooltech Kft.-t is. Márciusban 240 millió forintért a 15 éves szoftverfejlesztői múlttal és „előkelő” hazai megrendelői körrel rendelkező Axis Kft. 100 százalékát is megvette. Ezután jelezte, hogy az „expanzió” dinamizmusa már jóval kisebb lesz, vagyis csaknem beállította azt a méretet, amelyet Magyarországon üzletileg elérhet. Függetlensége szempontjából biztató, hogy már német és amerikai leányvállalatokat is alapított.
RENDHAGYÓ TAKTIKÁK. A konszolidáció és a nemzetközi megjelenés az igazán nagyok mögött lévő második vonalban nemcsak logikus, de úgy tűnik, elkerülhetetlen is. Csak az a kérdés, milyen módon hajtják végre. A napokban két rendhagyó példa is akadt, amely tovább árnyalja a lehetőségeket. Az interaktív ügynökségek első számú hazai szereplőjének számító, az idei évet várhatóan 1,6 milliárd forintos forgalommal záró Kirowski Rt. „csatlakozott” az Isobar nevű nemzetközi csoporthoz. Ez az Aegis Group ellenőrzése alatt áll, amely felvásárolta a Kirowski 100 százalékos tulajdonrészét, a pontos vételárat azonban csak találgatni lehetne, mivel a hivatalos tájékoztatás szerint a 10 millió euróhoz még a Kirowski felhalmozott eredményét is hozzá kellene adni, ráadásul az összeg egy részének kifizetése a következő évek üzleti teljesítménynek függvénye is. „A Kirowski az eredeti terveit valósítja meg a szakmai befektető hátterét felhasználva, vagyis mi leszünk az Isobar kelet-európai terjeszkedésének motorja” – mondja Kovács Zoltán vezérigazgató. A társaság már jó ideje kinőtte a magyar piacot, növekedését azonban az elmúlt években nem sikerült önálló külföldi felvásárlásokkal megerősítenie. Most az Aegis tulajdonosi hátterét felhasználva jó lehetősége lesz a régóta dédelgetett tervek megvalósítására. A Kirowski tehát úgy tagozódott be egy nemzetközi láncba, hogy azon belül jó eséllyel pályázik annak kelet-európai „kis multicége” címére. „A mi piacunkon független magyar társaságként hosszú távon gyakorlatilag nem lehet nemzetközi versenyt vívni” – vonja le a tanulságot Kovács Zoltán.
Napokkal a Kirowski tranzakciója után, az interaktív piac további két hazai szereplője is a konszolidáció útjára lépett, de szintén rendhagyó módon. „A tulajdonosi szerkezetünket és nem a cégeket fuzionáltuk” – mondják az érintettek első emberei: Szilágyi Péter a Mirai Interactive Kft. ügyvezető igazgatója és Szénási Zoltán, a Red-stars Rt. vezérigazgatója. Ez azt jelenti, hogy a két cég (a Mirai 169, a Red-stars 286 millió forintos bevétellel zárta a tavalyi évet) tulajdonosai Arcus Interactive Group néven új társaságot alapítottak, amely összehangolja a stratégiai és pénzügyi irányítást. Bár nem vásárolták fel egymást, tevékenységüket egyeztetik, és az Arcus névvel önállóan is fel tudnak lépni, ha olyan projektekért kell versenyezniük, ahol a méret számít. Úgy vélik, a csoport szokatlan felépítése rugalmasabbá és gazdaságosabbá teszi a működésüket. A Miraiban egyébként tavaly szerzett 30 százalékos tulajdonrészt az amerikai Primus Capital Partners kockázati tőkebefektető.
Az idén már 1,8 milliárd forintos forgalmat váró Interaktív Net Design (IND) Kft. számít ma talán a legígéretesebb magyar informatikai kistigrisnek (Figyelő, 2005/27. szám). Az elektronikus (internetes) banki alkalmazásokban nagyot alkotó, miskolci egyetemisták által 1997-ben alapított, a városhoz ma is kötődő, már közel 80 főt foglalkoztató IND egyelőre a nemzetközi porondon is önállóan próbál terjeszkedni. Németországban felvásárolta a DataDesign Stuttgart GmbH.-t, amely a csődbe jutott egykori Brokat AG egyik egységének jogutódja volt. Az IND a korábbi veszteségek után 2004-re már nyereségessé tette a vállalkozást. Érdekes, hogy „német” cégként lett fővállalkozó egy belga banki fejlesztésben, és kérdéses, hogy „magyar sapkában” ez sikerült volna-e.
HIÁNYZÓ TÁMOGATÁSOK. „Nagyon is meg tudnának erősödni az ilyen kisebb magyar cégek, ha az állami támogatási rendszer hatékonyabb lenne” – állítja Kovács Zoltán, aki a Kirowski mellett az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) is az első embere. Szerinte a filmgyártás hazai előtérbe helyezésének első biztató eredményei kiválóan mutatják, hogy egy jól működő kedvezményrendszer mire képes. Így az informatikában is vonzóbb hitel- és exporttámogatást, illetve adókedvezményeket sürget. „Az ipari gyártás folyamatosan az olcsó munkaerőt kínáló országokba vándorol, ezért Magyarországon csak a magas hozzáadott értéket igénylő szegmensekben van nagy fejlődési lehetőség. Márpedig gyakorlatilag mindenben van informatika, ami ebbe a körbe tartozik” – érvel az IVSZ elnöke.
