Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatósághoz az év első kilenc hónapjában csaknem 420 ezer igénybejelentés érkezett. Szeptember végéig mintegy 95 ezer elutasító határozatot hoztak. Ez a szám mára minden bizonnyal százezer felé emelkedett – adta hírül a Pénzcentrum.hu.
A rokkantsági és baleseti rokkantsági ügyek kapcsán közel kétszer annyi elutasítás született, mint jóváhagyás. Egészségkárosodáson alapuló ellátásra 443 elutasítás mellett mindössze 27-en jogosultak az év első kilenc hónapjában.
Közben a Világgazdaság arról ír, hogy keveseknek éri meg a nyugdíjkasszáknál maradni, még akkor is, ha az állami ellátás is kérdéses. A nyugdíjkorhatár közelében járó, nagyobb jövedelmű rétegnek érheti meg ragaszkodni magán-nyugdíjpéntári tagságához.
A munkaadó által fizetendő 24 százalékos nyugdíjjárulék csak jövő decembertől válik adóvá – egyebek mellett ezeket a módosításokat is elfogadta tegnap a parlamenti szakbizottság. Ez a 24 százalék nem számít be a nyugdíjalapba annál, aki marad a magán-nyugdíjpénztárban.
Ugyancsak elfogadta a bizottság azt a módosítást, amely szerint az állami pénztárba átlépőnek nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie, a magán-pénztárban felhalmozott befizetés hozama után, ha azt készpénzben felveszi.
Közben hajnalig tartott a parlamenti vita, amelyből kiderült, hogy az MSZP és a Jobbik is kibővítené a 40 év után nyugdíjra jogosultak körét. A szocialisták azt javasolják, hogy negyvenévnyi szolgálati idő után a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak.
Gyenes Géza (Jobbik) felszólalásában azt indítványozta, hogy az egészségügyi alkalmazottak esetében a napi rendes munkaidőt követően ügyeletben töltött időt is számítsák be a jogosultsági időbe.
A kormány egyébként támogatja Szűcs Erika (MSZP) javaslatát, amely szerint a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő nők esetében a gyermekneveléssel igénybe vett jogosultsági idő 8 helyett 10 év lenne.
AJÁNLOTT LINKEK:
Többismeretlenes egyenlet (Világgazdaság)
Nyugdíjat akarsz? Kezdhetsz izgulni, százezer kérelmet már kivágtak (Pénzcentrum)
