A rövid lejáratú hitelezésben hasznos közraktározás jogi rendezése után, hosszú lejáratú hitelfedezetként, a földjelzálog-hitelezés fölélesztésére is szükség lenne. Az előkészítő munka befejeztével heteken belül elindulhat az a félmillió ecu-s PHARE-program, amely a sajátosan magyar modell kialakítását hivatott segíteni.
A földjelzálog-hitelezés felélesztéséhez mindenekelőtt a jogi akadályokat kell leküzdeni – állítja Bánáti István, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A munka megkezdődött – a jelzáloghitel-intézetre és a záloglevélre várhatóan heteken belül elkészül az új törvény. A jelzáloghitel-intézeti jogszabály azonban elsősorban a lakásra és egyéb ingatlanokra vonatkozik majd, ezért a speciális földjelzálog-hitelezés “külön elbánást” igényel. Hogy erre önálló törvényt vagy csak rendelet alkotnak-e majd, az a szakember szerint még nem dőlt el. (Annyi viszont már biztosnak tűnik, hogy sajátos magyar modellre lesz szükség: a kárpótlás, a szövetkezeti átalakulás, a résztulajdonosi forma miatt az itteni viszonyokra sem a skandináv, sem a német, sem az angol formát nem lehet “ráhúzni”.)
Módosítani kell a földtörvényt is, mert jelenleg termőföld-tulajdonos nem lehet jogi személy – tehát bank sem. A pontos és gyors földnyilvántartás szintén alapfeltétel. Gazdaságpolitikai döntést igényel, hogy földvásárlásra is adnak-e hitelt, s meg kell oldani a bérelt föld elzálogosítását is. A legfontosabb gyakorlati akadály azonban az, hogy Magyarországon még nem alakult ki a földpiac: részben a kárpótlás következtében nincs valós értéke a termőföldnek, becsülhetetlen tehát a fedezet értéke, így kockázatos lenne a hitelezés.
Mindezek miatt – bár szükség lenne rá – a földjelzálog-hitelezés akkor sem lenne még életképes, ha a szükséges törvény azonnal megszületne. Két-három év múlva, mire a hitelintézetet létrehozzák, kialakulhatnak az ügylet gyakorlati feltételei is, a konstrukciótól azonban csodát senki se várjon, csak egy újabb lehetőséget.
A jelzálog-hitelezés életrehívásán mindenképpen nagyot lendít, hogy a privatizációs többletbevételeknek köszönhető kamat-megtakarításból pénzt különítenek el a jelzálog-hitelezés előkészítésére, ám azt még a szakember sem tudja, hogy ebből mennyit szánnak – s szánnak-e egyáltalán – a földhitelintézetre.
A leendő földhitelintézet fölött egyébként több szervezet is bábáskodik. Az FM vállalkozási főosztálya mellett a kereskedelmi bankok közreműködésével is létrejött egy földhitelintézeti alapítvány. A pénzintézetek – mint ügynökök vagy mint részvényesek – mindenképpen kapcsolódnak majd az intézethez. Ez ugyanis – mint afféle hálózat nélküli pénzintézet – forrást gyűjt, záloglevelet bocsát ki, a kapcsolódó kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek pedig kihelyezik a hitelt.
