A magyar kormány pontosan öt éve, 1991. május 13-án írta alá az akkor nagy visszhangot keltő Starthitel-megállapodást a német kormánnyal, melynek értelmében a német fél 100 millió márkányi összegű kedvezményes kölcsönt ajánlott fel a kisés középvállalkozások segítésére. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata szerint a hitelkihelyezés ezúttal nagyjából rendben zajlott – a hitelprogram jól szolgálta a kisvállalkozások fejlődését.
A szigorú hitelezési feltételek ellenére – az alacsony kamatnak köszönhetően – végig rendkívül nagy volt a vállalkozók érdeklődése a Start-hitelek iránt. A program keretében 1994 végéig összesen 11,9 milliárd forintot helyeztek ki (a német felajánlást a magyar jegybank a megállapodás értelmében hasonló nagyságú forinthitel-kerettel megtoldotta), ami a szóban forgó időszak összes kisvállalkozói hitelének 13,3 százaléka. A kölcsönök a program első négy éve alatt 4961 vállalkozáshoz jutottak el, s ezek közül tavaly márciusig mindössze 238 esetben (4,8 százalék) kellett felbontani a szerződést, s további 323 szerződőről (6,5 százalék) derült ki, hogy kisebb-nagyobb fizetési gondokkal küszködik.
Az ÁSZ-vizsgálat – amelyet a múlt héten a parlament számvevőszéki bizottsága is megtárgyalt – a Start-hitel felhasználását ellenőrizve nem állapított meg szabálytalanságot. Az összességében az előkészítés, bevezetés és lebonyolítás szempontjából is jelesre vizsgázott programban persze azért akadt kifogásolnivaló. Kedvezőtlen körülménynek bizonyult például, hogy a hitel szabályzata értelmében a kölcsönt csak magánszemély igényelhette, jogi személy nem – ez hátrányosan érintette azokat a kisvállalkozókat, akik összefogva üzletrészek vásárlására használták fel a hitelt. Az ÁSZ szerint a kereskedelmi bankoknál nem egységes, sőt több helyen hiányos és áttekinthetetlen a hitelszerződések dokumentumainak nyilvántartása. Hiányoznak a kétes és rossz adósokat nyilvántartó adatbázisok is, ami lehetővé teszi a visszaéléseket. Az már inkább a vállalkozókra vet rossz fényt, hogy a tapasztalatok szerint a hitelkérelmekhez csatolt üzleti tervek minősége rendkívül egyenetlen: egyötödük a minimálisan elvárható szintet sem ütötte meg, s szakmailag kifogástalan anyagot csupán a pályázók egynegyede tudott felmutatni.
Az illetékes országgyűlési bizottság megtárgyalta az ugyancsak 1991 elején felajánlott 50 millió márkás német szénsegély felhasználásáról készített ÁSZ-jelentést is. A hitel révén több mint 300 ezer tonna szén érkezett az országba. A lakossági értékesítés során a honi és a világpiaci ár különbözetét (552 millió forint értékben) a költségvetés finanszírozta, s jelentős (310 millió forintos) kárt okozott az egyik szénszállítmány öngyulladása. A szén értékesítéséből 1,88 milliárd forint folyt be, ami részben ugyancsak vállalkozásfejlesztési, részben energiatakarékossági alapokba került.
