A Pénzügyminisztériumban elkészültek az első szakmai változatok a jelenleg hatályos adótörvények módosítására, a jövő évi adórendszerre. A tárca vezetői értekezlete kedden tárgyalta a még korántsem eldöntött terveket.
A pénzügyi tárca mozgástere az adótörvények kialakításakor – a jövő évi költségvetés összeállítása előtt – igen szűk. Jóllehet a kormány a magánszemélyeknek és a vállalkozóknak is beígérte az adócsökkentést, a jövő évi büdzsé “tátong a lyukaktól”. A vámpótlék leépítése, illetve bizonyos termékek vámjának csökkentése jövőre közel 100 milliárd forintos bevételkiesést okoz az államkasszának. Ilyen nagyságrendű mínuszt csupán az államháztartási reform munkálatainak megindulása kompenzálhatna, amely azonban egyelőre nem igazán halad gyors ütemben.
A hatályos adótörvények közül a legjelentősebb módosítások – nem véletlenül – főleg a személyi jövedelemadó-rendszerben várhatók: ez az a jogszabály, amelyet idén a legtöbb kritika ért. A jelenlegi elképzelések szerint 1997-ben búcsút vehetünk a kettős adótáblától – a bér, illetve az egyéb jövedelmek után ismét egy táblán kell majd az adót kiszámítani. Ugyanakkor a béreket valamilyen módon (bizonyos jövedelem alatt fix összegű alkalmazotti kedvezmény vagy adójóváírás formájában) mindenképpen kedvezményezni fogják. Hosszú évek után jövőre talán az adótábla némi valorizációjára is sor kerülhet: az adósávokhoz kapcsolódó jövedelemhatárokat a tervek szerint némileg kitolják. Ezzel párhuzamosan minden bizonnyal eltűnik a “történelem süllyesztőjében” az idén nagy felháborodás mellett bevezetett 48 százalékos adókulcs: a legfelső “sarc” valahol 40-44 százalék között várható. Bár a családi jövedelemadózás bevezetését nem tervezik, azonban az eltartottak – gyermekek – számát valószínűleg ismét figyelembe veszik majd a személyi adóztatás során, ám minden bizonnyal csak bizonyos jövedelemhatárig, s csupán a két- vagy többgyermekesek esetében. Hogy konkrétan hány forint vonható majd le a fizetendő adóból jövőre a gyermekek után, az csak a későbbiekben, a költségvetési bevételek függvényében dől majd el.
A tőkejövedelmek ideinél nagyobb mértékű adóztatása is a tervek között szerepel. A kamatból származó jövedelmet valószínűleg mégsem adóztatják meg – legalábbis a kormány legutóbbi ülésén, a pénzügyminiszter javaslatára, így foglalt állást. A mérsékelt nagyságrendű – 5 százalékos – kamatadó bevezetése nyomán a pénzügyi tárcánál 15 milliárd forintos bevétellel kalkuláltak. A kamatadó elvetése miatt kieső bevételeket mindenképpen pótolni kívánják, hiszen a vámpótlék leépítése miatt megszűnő bevételek egy részét korábban épp e forrásból remélték. Az idejekorán napvilágra került elképzelést azonban “gyorsan megfúrták” az ellenérdekeltek. Egyébként 1997-ben – leg-alábbis egyelőre – 510-530 milliárd forint szja-bevételt tervez a PM, amely még a személyi jövedelemadó-törvény elfogadásáig sokat változhat. (Tavaly nyáron 430-450 milliárd forint szja-bevétellel kalkuláltak erre az évre, majd mivel a költségvetés kiadásait nem sikerült a kívánt szintre lefaragni, végül is 480 milliárd forintra nőtt a tervezett bevétel. Nem kizárt, hogy idén hasonló helyzet következik be.)
Az egyéni vállalkozók adózási feltételein is könnyíteni kívánnak: a társasági adóhoz hasonló kulcs szerint kell nekik is adót fizetni, amennyiben nem fordítják jövedelmüket fogyasztásra. Vonzóbbá teszik a pénztartalék-számla nyitást, valamint az átalányadózást is, miközben az adóalapot tovább szélesítik, a költségként elszámolható kiadások körét pedig szűkítik.
A társasági adóban minden bizonnyal megszűnik az osztott adókulcs, s a 18 százalékos számított adó mellett az osztalékként kivett jövedelmet 20 százalékos adóval terhelik meg.
