A csoportvezető bírót azért hallgatták meg a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottság ülésén, mert több forrás is azt nyilatkozta a bizottság tagjainak, hogy ő volt az, aki “eligazítást” tartott a bíróknak, mielőtt döntöttek volna a 2006 őszén előállítottak előzetes letartóztatásáról.
Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke felidézte a “pletykát”, és arra volt kíváncsi, valóban történt-e eligazítás. Bodor Tibor elmondta: az ő csoportjuk a bíróság elé állítással foglalkozott, és nem az előzetes letartóztatások elrendelésével. Jelezte: “fogalma nem lenne”, hogy mi zajlott 2006 szeptemberében egy értekezleten, “ha nem kerül egy összeesküvés-elmélet kellős közepébe”. Azért tudja, mert a történtek után egy héttel egy újságíró megkereste, utasította-e a bírókat bizonyos döntések meghozatalára, majd azt adta a cikk címének, hogy “tagadja” az eligazítást.
Mint mondta, 2006 őszén a média azt sugallta, hogy nagyszámú előállítás történik, rendkívüli mennyiségű ügyre kell felkészülniük, neki pedig csoportvezetőként biztosítania kellett a bírókat, hogy bent legyenek és tárgyalni tudjanak. “Az értekezleten – ilyet egyébként gyakran tartunk – a nagyszámú előállításra felkészülve arról volt szó, bevezetjük, hogy két ügyeletessel fogunk dolgozni” – mondta, hangsúlyozva, hogy kizárólag technikai felkészülésről volt szó.
Felvetette: az összeesküvés-elmélet szerint volt olyan bíró, aki megtagadta, hogy részt vegyen a munkában, és megerősítette, valóban volt olyan bíró, aki jelezte, nem tud részt venni a munkában. “A feladatom volt megkérdezni, van-e valaki, aki érintett az ügyekkel kapcsolatban, vagy mert az utcán volt, vagy más ok miatt” – mondta. Hozzátette: a bíróság elé állításnál az ügyész szóban ismerteti a vádat (és azt írásban is átadja a nyomozati iratokkal együtt), de ha akkor derül ki, hogy a bíró érintett, nem tudja megoldani, hogy más menjen be tárgyalni.
Mint mondta, egy bírónő jelezte, hogy a férje a rendőrségnél dolgozik, és nem tudja, hol volt akkor, így lehet, hogy ő érintett. Megjegyezte: a bírónő ezekben az ügyekben nem, de a rendes vádemeléses eljárásban tárgyalt 2006 őszi ügyet.
Közölte: a csoportjukhoz szeptemberben 11 embert állítottak elő, ebből egy ügyben a védő betegsége miatt nem volt előállítás, hanem “normál” vádemelés történt. Hozzátette: a tíz ügyben, amiben végül eljártak, a közérdekű munkától a végrehajtható szabadságvesztésig “mindent kiszabtak”, másodfokon egy esetben súlyosbították az ítéletet, egy esetben helybenhagyták, a többiben enyhítették.
Arra, hogy az elmélet szerint utasította volna a bírókat bármilyen büntetés kiszabására, kijelentette: ez “abszolút értelmetlen dolog” lett volna, mert “az elsőfokú bírót mi a csudára lehetne utasítani”? Értelme nincs a kérdés felvetésének, mire tudtam volna utasítani a kollégáimat? Eszem ágában nem volt” – jelentette ki.
Jelezte: 2006-ban 5000 ügy érkezett hozzájuk, a szeptember-októberi eseményekkel kapcsolatban pedig összesen 21, ebben 31 vádlott szerepelt.
