A régió legnagyobb építőipar-lakásbelső gyártó címért ringbe szálló Graboplast-csoport napokban záruló újabb tőkeemelési akciójához megfelelő hátteret teremtett a társaság első negyedévi működése. A jelenleg 3 milliárd 270,1 millió forint alaptőkéjű cég a 858 milliós alaptőke-emelés sikere esetén a 3150 forintos részvényenkénti kibocsátási árfolyamból következően 2,7 milliárdnyi friss tőkéhez jut majd – saját tőkéje 7 milliárd forint fölé emelkedhet – ami a cégcsoport további működéséhez, és a tervezett akvizíciókhoz akár több is mind elégséges.
A Graboplast-csoport első negyedéve gyakorlatilag mind a forgalom, mind a nyereség tekintetében a tervezett közelében alakult. A 3,1 milliárd feletti konszolidált árbevétel mintegy 10 százalékkal marad el a negyedévi tervtől, az elmaradás elsősorban az építőipar számára kedvezőtlen hosszú tél számlájára írható. Holdingszinten az exportértékesítés ismét jelentősen meghaladta a cégcsoport belföldi eladásait ( az árbevételből immáron csupán 35 százalékkal részesedik a hazai piac). A Graboplast talán legdinamikusabban fejlődő piaca az idei első negyedévben már 5,5 millió dolláros árbevételt biztosító Kelet-Európa, a hagyományos – főleg nyugati relációban zajló – export negyedévi árbevétele 8 millió dollár körül alakult.
A tervezettet alulmúló forgalom ellenére a Graboplast az első negyedévben az éves tervezett bruttó nyereség 24,5 százalékát – 258 millió forintot – érte el. Ez a cég kemény költséggazdálkodása és a szolid nyersanyagárak mellett a Graboplast számára idén igencsak kedvezően alakuló dollár/márka keresztárfolyamnak is betudható: a vásárlásait zömmel márkában bonyolító, eladásait azonban túlnyomórészt dollárban számlázó társaság számára nagy előny az erős dollár-gyenge márka helyzet.
Az első negyedévi nyereségadatokból kiindulva is a Graboplast egy részvényre jutó eredménye az idei évben 260-270 forint között alakulhat – a múlt évben 127 forint volt az egy részvényre jutó eredmény – ám ezen az alaptőke-emelés várható sikere még jelentősen változtathat. Az újonnan kibocsátott részvények is teljes évi osztalékra jogosítanak majd, ám az alaptőke-emelésből befolyó pénz – hála a 315 százalékos kibocsátási árfolyamnak – viszonylag lassabb akvizíciós politika esetén jelentősen javíthatja a csoport pénzügyi eredményét, akár kapott kamatok, akár a csoport bővülésével megnövekedett forgóeszköz-finanszírozási igényt fedező hitelek kiváltásával.
A meglehetősen tudatosnak tűnő csoportépítési politika újabb állomása a Keszta-Dunawall megszerzése után egy parkettagyártó cég többségének megszerzése lesz, erre az emelésből közel 700 millió forintot szán a Graboplast. A jelek szerint a befektetőket egyelőre nem tántorította el a Graboplasttól a túl gyors vállalatfelvásárlási politikában veszélyeket látó Nomura jelentés.
A Graboplast részvénye a tőzsdén a nagyoknál lényegesen kisebb likviditással bír, ami egyértelműen kockázatnövelő lehet abban az esetben, ha valami nem a gondosan összeállított, ám feszített növekedést mutató tervek szerint alakulna. Mindenképpen a befektetői bizalmat erősíti persze, hogy az idei rendes évi közgyűlésen elfogadott menedzsment díjazási rendszer a nyereségterv teljesítése mellett egyértelműen a forintban kifejezett tőzsdei árhoz köti a cég vezetésének premizálását.
