Gazdaság

NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG NÉMETORSZÁGBAN – Valutauniós kételyek

A valutaunió egy évvel való halasztását javasolta a napokban egy neves német gazdaságkutató. Kohl kancellár vitázva Herbert Hax véleményével, kijelentette, hogy kormánya kitart a követelmények szigorú betartása, és az eredeti menetrend mellett. Mindeközben a legújabb statisztikák tovább romló munkanélküliséget jeleznek.

Németországban februárban lassú ütemben ugyan, de folytatódott a munkanélküliség növekedése, amely az év első hónapjában rekordmagasságot ért el. Az állástalanok száma legutóbb a harmincas évek gazdasági világválsága idején volt olyan magas, mint az év első két hónapjában.

A helyzet javulása egyelőre nem is várható, mert a Német Ipari és Kereskedelmi Iparkamarák Szövetségének (DIHT) közzétett felmérése szerint a viszonylag biztató konjunkturális kilátások ellenére a cégeknek csupán egy csekély töredéke készül arra, hogy növeli a foglalkoztatottak számát.

A szövetségi munkaügyi hivatal csütörtökön Nürnbergben kiadott jelentése szerint februárban 4,672 millió állástalant tartottak nyilván, ami 13 600 fővel haladja meg az előző havit. A munkanélküliség 12,2 százalékot tett ki.

Miközben a nyugati tartományokban januárhoz képest csökkent, a keleti tartományokban ismét erőteljesen nőtt a munkanélküliség, amelynek rátája a nyugati országrészben 10,6 százalékot, a keleti tartományokban 18,9 százalékot ért el.

A statisztikai adatok publikálásával párhuzamosan újabb vita bontakozott ki a valutauniós esélyekről. Egy tekintélyes gazdaságkutató, Herbert Hax, a kormány számára minden évben átfogó gazdasági elemzést készítő, a sajtóban “bölcsek tanácsának” nevezett szakértői testület elnöke azt indítványozta, hogy legalább egy évvel halasszák el a valutaunió kezdését. A Bild am Sonntag című lapnak adott interjúban a gazdaságkutató professzor rámutatott, hogy Németország várhatóan az idén sem tudja teljesíteni a valutaunióhoz történő csatlakozás valamennyi követelményét. A halmozott államadósság minden bizonnyal meghaladja a maastrichti szerződésben feltételként szabott hatvan százalékot. Nagyon nehéz lesz elérni azt is, hogy a költségvetési deficit ne haladja meg a hazai össztermék három százalékát. Ha a kormányok komolyan veszik a maastrichti szerződésben rögzített stabilitási követelményeket Németország 1999-ben valószínűleg nem tudja bevezetni a közös pénzt – összegezte véleményét Hax.

Kohl kancellár a gazdaságkutató professzor véleményére reagálva hangsúlyozta, hogy kormánya kitart a követelmények szigorú betartása mellett és a megállapodásoknak megfelelően jövő év tavaszán a tagállamok vezetői a tényleges eredmények tudatában döntenek a valutaunió kezdéséről és a résztvevők köréről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik