A válság miatt mindenképpen váltás történne az Egyesült Államok gazdaságpolitikájában, de így, hogy elnökválasztással esett egybe, ráadásul Barack Obama győzelmével, a változás még markánsabb lesz – mondta lapunknak Szilágyi Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Jelentős bizonytalansági tényező ugyanakkor, hogy a frissen megválasztott amerikai elnök miként, miből tudja majd finanszírozni elképzeléseit.
Ellentmondó adóelképzelések
De nézzük, miről is van szó? Még a kampányban mindkét, akkor még elnökjelölt adócsökkentési terveiről beszélt, de míg John McCain inkább a tehetősebb, Barack Obama a szegényebb rétegeket részesítette volna előnybe. A már elnökké választott Obama azt ígérte, hogy az évi 25 ezer dollár alatt keresők 500-1000 dollár adó-visszatérítésben részesülnének. A kieső bevételeket a magasabb jövedelműek és a társaságok fokozottabb megadóztatásából kompenzálta volna a demokrata politikus.
És íme, itt az első ellentmondás – mutatott rá a kutató -, hiszen a társaságok erőteljesebb megadóztatása aligha szolgálja a munkahelyek megőrzését, ami szintén Obama célkitűzése. Utóbbi mellett azzal is elkötelezte magát, hogy azokat a cégeket, melyek nem szervezik ki külföldre, azokat kedvezményben részesítené, büntetné viszont a kitelepülőket. Amúgy élénkítésre a Bush-adminisztráció 150 milliárd dollárt különít el, Obama ugyanerre a célra 200 milliárdot ígért, ami Szilágyi Judit szerint igencsak kevésnek tűnik, miközben a 200 forrását sem lehet tudni.
Három év pangás is jöhet
Azt is látni kell – fejtegette a kutató -, hogy az Egyesült Államok gazdasága évtizedek óta fogyasztásra, igazából az amerikaiak túlköltekezésére épült, amit viszont a külföld, nagyrészt Kína finanszírozott, hitelezett meg. Most, hogy egzisztenciák tömeges tönkremenetelével és általában a fogyasztás visszaesésével számolhatnak, a „motor” leáll, de legalábbis jóval szerényebb fordulatszámra kapcsol vissza.
Ezért is gondolja úgy Szilágyi Judit, hogy az igazi, ténylegesen érzékelhető fellendülés Obama elnöki ciklusának inkább második felére, tehát 2011-2012-re várható, ami persze az egész világgazdaság, s hazánk számára is borús kilátás. Persze, ennél lehet kedvezőbb forgatókönyv is, ami egyelőre nem látható a sok bizonytalan tényező miatt – teszi hozzá.
Nem lesz kommunizmus
Ami viszont biztos pontnak látszik az amerikai gazdaságpolitikában, az a piac szabályozásának keményítése. Ez akkor is megtörténne, ha nevezetesen McCain nyerte volna meg az elnökválasztást – vélte a kutató. Obama megválasztásával a súlypontok viszont tovább tolódtak az erőteljesebb állami beavatkozás, szabályozás, s főleg ellenőrzés irányába. A kampányban, s az elkövetkezendőkben is szívesen hallgatják az emberek, hogy az Obama-kabinet megszorongatja majd a bankokat és a felügyeleteket, a bajok okozóit.
A korábbiaknál jóval nagyobb állami beavatkozás ellenére sem beszélhetünk a kommunizmus beköszöntéről, mint azzal egyesek riogatnak – válaszolt lapunk felvetésére a kutató. A szabad piacgazdaság, vállalkozás gyökerei s szemlélete ugyanis annyira erősek az Egyesült Államokban, hogy ilyen nem következhetne be – mondta Szilágyi Judit.
Keresleti megoldás?
Simai Mihály akadémikus egy a világgazdasági válsággal foglalkozó konferencián elmondta: a jelenleg alkalmazott eszközök kínálati oldalról próbálják a növekedést ösztönözni, ám hiába csökken a kamatláb, ha nincs kereslet. Úgy vélekedett, hogy gyors változásra akkor van lehetőség, ha a kínálati és a keresleti oldalt összehangolják. A keresleti oldalról való ösztönzésre Amerika lehetőségei jobbak, mint Európáé – tette hozzá.
Rácz Margit kutatási igazgató hozzáfűzte: a keresletet csak akkor lehet ösztönözni, ha van rá forrás, a legszebb szerinte az lenne, ha ezt beruházásokon keresztül lehetne megtenni, mert azáltal munkahelyek teremtődnének. A 2009-es visszaesést radikálisan, keresletpolitikai eszközökkel nem lehet mérsékelni, mert nincs rá forrás – mondta.
