Bühler szerdán az Ö1 osztrák közszolgálati rádiónak úgy nyilatkozott: túl hosszú ideig engedték meg, hogy a főképpen szerbek lakta Észak-Koszovóban radikális és nagyon erős bűnszervezetek alakulhassanak ki, amelyek multietnikai – koszovói-albán, illetve koszovói-szerb – jelleg alapján szerveződtek. “Ők azok, akiknek valójában szavuk van északon, akik a felfegyverzett erőket irányítják, akik fizetik is azokat, és akik alapjában véve a békés lakosságot túszul ejtik”- mondta a KFOR-parancsnok.
Bühler fő feladatnak tartja, hogy a térségben érvényt szerezzenek a jognak és a törvényeknek a bűnbandákkal szemben. Kifejtette, hogy véleménye szerint ez rendőrségi kérdés, a politika később megoldásokat dolgozhat ki.
A parancsnok abból indul ki, hogy további tárgyalások lesznek Belgrád és Pristina között. Kiemelte, hogy Szerbiának, de Koszovónak és a nemzetközi közösségnek is érdeke a feszültség lecsillapítása. Úgy fogalmazott, a NATO irányította KFOR és az EU igazságügyi és rendőri missziója (EULEX), valamint a koszovói rendőrség is azon munkálkodik, hogy elkerüljék a további eszkalációt. A KFOR-parancsnok szerint ebben a feszült helyzetben több erőre lenne szükség. Bühler úgy fogalmazott: nincs több tartalék ahhoz, hogy a KFOR minden erővel a terepen legyen.
Ausztria újabb 150 katonát vezényel Koszovóba, akikkel együtt már az osztrák fegyveres erők 600 katonája teljesít majd szolgálatot a KFOR kötelékében. E haderő szóvivője kedden jelentette be, hogy a NATO több száz fős csapaterősítést kért Koszovóba. Diplomáciai forrásra hivatkozó jelentések szerint Ausztrián kívül Németország küld újabb – mintegy 600 fős – alakulatot Koszovóba.
