Figyelő Top 200 (2000): Információtechnológia

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • Az uniós készülődés okán az informatika egyre nagyobb kormányzati figyelmet kap • A technológiai ipar lejtmenete sokkal kisebb mértékben érte el Magyarországot, mint a legfejlettebb országokat …negatívan befolyásolhatja: • A kormányzati elkötelezettség lassan érik valódi cselekvéssé • Alacsony az informatikai írástudás szintje, továbbá kevés a képzett szakembe

Nem véletlenül mondják, hogy a magyar leleményes nép: miközben az informatikai infrastruktúra (hardver és szoftver) terén abszolút számokban és növekedési ütemben 2000-ben egyaránt alulmúltuk a mérete és gazdaságpolitikai helyzete miatt összehasonlításra érdemes Csehországot, addig az informatikai szolgáltatásokat illetőleg sokkal gyorsabb növekedést produkáltunk annál. Ez pedig azt jelenti, hogy Magyarországon egységnyi infrastruktúrán nagyobb volumenű üzletet hoztak létre. Ráadásul az Európai Unió (EU) számaihoz viszonyítva sem kell szégyenkeznünk: nálunk az egy évvel korábbinál 11,1 százalékkal fordítottak többet információtechnológiára, míg a közösségben átlag 11,6 százalékkal. Megálljuk a helyünket az egységnyi GDP-re jutó IT-kiadások tekintetében is. Az európai IT trendet figyelő European Information Technology Observatory számai nem csak 2000-re pozitívak, hanem ígéretes trendet vázolnak fel az idei évre is: eszerint a magyar informatikai piac növekedési üteme 1 százalékkal fogja meghaladni az EU-átlagot, s 0,4 százalékkal a csehországit.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az informatikai fejlettségünk és írástudásunk elérné az európai színvonalat: míg egy uniós tagállam átlag 17,27 milliárd eurót költött tavaly informatikára, addig Magyarország alig a tizedét, 1,67 milliárdot.
Az EU-csatlakozásra való készülődés ugyanakkor lendített a kormányzat informatikához való hozzáállásán: tavaly júniusban önálló kormánybiztosságot kapott ez a terület, Sík Zoltánnal az élen. A kormánybiztos ígéreteinek megvalósítása azonban rendre késik. Sík tavalyra ígérte például az informatikai termékek vámmentességét biztosító Szingapúri Egyezményhez való csatlakozást, ami 2001 nyarának végéig sem valósult meg. Pedig ez a lépés, noha az államnak kezdetben 5-10 milliárd forint vámkiesést okozna, elősegítené a piac bővülését, növelhetné a kis- és középvállalatok versenyképességét, és nem utolsósorban visszaszoríthatná a feketegazdaságot. Nem véletlen, hogy Csehország és Lengyelország már legalább egy évvel korábban csatlakozott az egyezményhez. A digitális aláírásról szóló törvény elfogadása is több hónapot késett: a kormánybiztos az életbelépést ígérte az idei év elejére, ehhez képest magát az alaptörvényt is csak 2000 május végén fogadta el a parlament. Az életbelépéshez vagy pontosabban a digitális aláírás gyakorlatban való működéséhez számos törvény módosítására van még szükség, s sejthető, hogy minderre az idei év nem lesz elegendő.
Személyi számítógép a magyar háztartásoknak alig 20 százalékában található, s ezek kétharmada két évnél régebbi. Nem sokat segített ezen a helyzeten az őszi kormányzati PC-akció sem, ahol egyszeri alkalommal 1400, internetes hozzáférést is biztosító PC-csomagot adtak el, mintegy 125 millió forintos állami támogatással.

A gazdálkodó szervezeteknél jobb a helyzet, mint a lakosság körében: ma már alig van olyan 10 főnél nagyobb cég, ahol ne lenne számítógép, és az internet-hozzáférés is egyre gyakoribb. A tavalyi PC-eladások volumene 262 millió euró volt, ebből 50 millió a hordozható számítógépek eladásából származott. Ez utóbbi típusnál jelentős, 12,6 százalékos növekedés volt tapasztalható 2000-ben, ami az idén megtorpanni látszik: most alig 4,5 százalékkal bővül ez a szegmens. A márkás gépek területén továbbra is piacvezető volt a Compaq, s az élvonalban említhető még a Hewlett-Packard, a Dell, az IBM és az Albacomp.
Az informatika megítélésében áttörés történt a tavalyi évben: a vállalatvezetők szemében végre nem válik el élesen egymástól az informatika és az üzlet. Ez egyben azt is jelenti, hogy az IT-menedzserek kezdenek helyet kapni a stratégiai vezetők körében, s egyáltalán: nő az informatikusok ázsiója és keresete.

Magyarország ugyanakkor folyamatosan küzd a szakemberhiánnyal: becslések szerint 2000-ben 10 ezerrel volt kevesebb informatikus a piacon a kelleténél, jövőre pedig a hiány a 25 ezret is elérheti. A kormányzat tervei szerint folyamatosan bővítik majd az informatikusképzésben részt vevők számát: míg tavaly 2300 elsőéves hallgató kezdte meg ez irányú tanulmányait, addig a mostani tanévben kétszer ennyien indulnak el ezen a pályán. A képzésben persze a cégeknek is fontos szerepük van. Tavaly két társaság végzett említésre méltó tevékenységet ezen a téren: a Cisco, a cég nevét viselő Hálózati Akadémia fejlesztésével, illetve az Intel Corporation, amely 75 ezer dollár értékű internetes laboratóriumot hozott létre a felsőoktatásban.

A felhasználás területeit illetőleg 2000. a front-office alkalmazások éve volt az informatikában, hiszen egy évvel korábban, a dátumváltásra készülődve a cégek rendbe hozták a háttérben működő rendszereiket, mint például a menedzsment-alkalmazásokat vagy az adatbázis-kezelőket.
Nem csak az outsourcing (vagyis erőforrás-kihelyezés) kifejezés vált ismertté tavaly, hanem maga a konstrukció is. Az IDC piackutató cég elemzése szerint Magyarországon ez a szegmens 42,1 százalékkal nőtt, s 68 millió dolláros árbevételt hozott a szolgáltatóknak. A fejlődés oka, hogy Magyarországon a külföldi tulajdonban lévő nagy cégek előszeretettel veszik át anyacégük IT-stratégiáját, és gyakran szerződött partnereit is. Az egyik jelentős outsourcing szerződést a Matáv kötötte tavaly az EDS-sel, amelynek értelmében 7 évre, 120 millió forint értékben az amerikai cég hazai leányvállalata látja el a távközlési cég informatikai feladatait. Emlékezetes még a Mol és az Accenture (korábbi nevén Andersen Consulting) közti szerződés is, amelynek értelmében az utóbbi az olajtársaság 400 alkalmazottját vette át – azokat, akik a pénzügyi és számviteli munkát végzik.

Az erőforrás-kihelyezés egyik vállfaja az alkalmazás-kiszolgálás, szakzsargonnal ASP (Application Service Provider), amelynek lényege, hogy a cégek havi díj ellenében bérlik alkalmazásaikat, ahelyett, hogy megvennék és maguk működtetnék azokat. Ezen a területen élen jár a MÁV Informatika Kft., amely saját anyavállalatának nyújt szolgáltatást, illetve a MatávCom. Ez utóbbi tavaly decemberben jelentette be a Microsofttal és a Compaq-kal kötött megállapodási szerződését, hogy együtt nyújtsák a szolgáltatást a nagyobb üzleti felhasználóknak.

Miközben az informatikai piac nem csak mennyiségben, hanem színvonalában is fejlődött az elmúlt évben, addig a szoftverkalózkodás, illetve annak kezelési módja nem sokat javult. Míg világszinten 37 százalék volt a kalózszoftverek aránya, addig nálunk 51 százalék, vagyis alig egy százalékkal alacsonyabb, mint 1999-ben. Ezzel – Csehország és Szlovákia után – a harmadikok vagyunk a régióban. A nagy szoftverfejlesztőket tömörítő érdekvédelmi szervezet, a BSA (Business Software Alliance) közben egyre szorosabbra fűzte kapcsolatát a rendőrséggel, hogy érvényesíteni tudja akaratát.

IT-cégek toplistája, 2000. (millió forint)