„A korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozatban rögzített feladatokhoz kapcsolódóan 2012 novemberében került kijelölésre a bejelentéseket fogadó, feldolgozó és a szükséges eljárásokat megindító személy, akihez a kijelölése óta eltelt időszakban nem érkezett korrupcióra vonatkozó bejelentés”. Hende Csaba honvédelmi miniszter ezt válaszolta a szocialista Juhász Ferenc kérdésére.
Az ellenzéki politikus arra is választ várt volna, hogy 2012-ben pontosan hány modernizált gépkarabélyt, géppuskát, gránátvetőt és aknavetőt vett a Magyar Honvédség. A tárcavezető korábbi válaszából kiderült, hogy ezekből „bruttó 1319 millió forintért mindösszesen 259 készletet” szereztek be, de Juhász Ferenc ezzel nem elégedett meg, a részletek is érdekelték. Hende Csaba szerint ezek azonban már nem nyilvános adatok. Ezért azokat a miniszter elküldi a parlamenti szakbizottság elnökének, aki biztosíthatja a betekintést az iratokba.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Korábban a Transparency International londoni központja 82 országnál számolta ki az úgynevezett Védelmi Korrupciós Indexet, amely alapján Magyarország azon államok közé került, amelyeknél a védelmi ágazat korrupciós kockázatai mérsékeltek. Ez a viszonylag széleskörű kontrollnak köszönhető.
Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága például érdemben ellenőrzi a védelmi politikát, és az ágazatra jellemzőek a nyilvános szakmai viták is. A honvédség költségvetése része az ország költségvetésének, vagyis megtudható, mennyit költ az ország a honvédelemre. Az azonban nem teljesen átlátható, pontosan mire megy el ez a pénz.
A Transparency International szerint az egyik legnagyobb probléma a titkosítás. Bár az Országgyűlés hagyja jóvá a titkos honvédségi beszerzéseket, a képviselők igazából nem tudják, mire költik el az adófizetők pénzét. Az ilyen kiadások célszerűségi ellenőrzése megoldatlan. A védelmi beszerzéseknél a lehetséges beszállítók korábbi korrupciós érintettsége nem kizáró ok. A magyar kormány akkor is vásárolhat védelmi eszközöket egy-egy cégtől, ha az korábban korrupcióba keveredett. Rontja a korrupciós kockázatok kezelésének esélyeit, hogy a honvédelmi ágazatban sem épült ki a közérdekű bejelentőket védő rendszer, és hiányzik a dolgozók korrupcióellenes képzése is.
A Transparency International Magyarország fontosnak tartaná, hogy a kormány szorítsa vissza a titkos katonai beszerzéseket, a titkosítás ne lehessen a közérdekű adatok megismerésének leküzdhetetlen akadálya.
