A bírói testülethez alkotmányjogi panaszt nyújtott be egy cég. Azt kérte, az Alkotmánybíróság (AB) visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a gazdasági kamarákról szóló törvénynek az évi ötezer forintos összeget elkérő paragrafusát. Bitskey Botond, az AB főtitkára a Magyar Nemzetnek azt mondta, a testület legutóbb április végén tárgyalta az ügyet, de döntés akkor nem született. Az Alkotmánybíróság hamarosan újra napirendjére tűzheti a kamarai hozzájárulás kérdését.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkárának tájékoztatása alapján a Magyar Nemzet azt írja: a múlt évre szóló kamarai hozzájárulást 540 ezren rótták le, az ideit nagyjából 430 ezren fizethették be. Dunai Péter szerint a helyi köztestületek jelenleg saját adatbázisukat vetik egybe a cégnyilvántartással, az egyéni vállalkozókat felsoroló regiszterrel. Ha kiderült, hogy valamelyik működő vállalkozás nem fizette be a hozzájárulás összegét, a kamara az adóhivatalhoz fordul, kérve, hogy a hatóság hajtsa be az ötezer forintot.
Mint korábban az FN24 megírta, az ötezer forintot március 31-ig kellett befizetni. Az év közben alakuló egyéni és társas vállalkozásoknak a bejegyzésüket követő 5 napon belül kell a kamaráknál nyilvántartásba vetetniük magukat. A regisztrált vállalkozások nem válnak automatikusan kamarai taggá. Előzőleg a kamarai regisztráció több pontját kifogásolta a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE), mert úgy vélte, néhány pont ellentétes a számviteli és adózási előírásokkal.
Az MKOE szerint például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara olyan adatokat kér (adószám, kapcsolattartási adatok, gazdálkodás vezetőjének mobil-telefonszáma), amire nincs jogszabályi felhatalmazása. Korábban lapunknak Dunai Péter ezt tagadta, mint mondta: a törvény előírja, milyen kötelező adatokat rögzítsenek, azt pedig nem tiltja, hogy más információt is kérjenek a vállalkozóktól. Az adószám azonosításra, a többi kifogásolt adat a kapcsolattartás megkönnyítésére szolgál – tette hozzá.
