Nagyvilág

Orbán úgy vezeti az országot, mint egy focicsapatot

orbán (orbán, )
orbán (orbán, )

A Die Welt című konzervatív német lap Felcsútról közölt riportot keddi számában. A liberális demokrácia a labdarúgásban nem vezet eredményre, viszont az országnak jobb lenne, mondhatják a kormányfő ellenfelei - fogalmazott a cikkíró.

Boris Kálnoky Az ő faluja, az ő stadionja című írásában kiemelte, hogy Felcsút, a Pancho Aréna és a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia “többet mond el Orbán Viktorról és politikájáról, mint megannyi beszéde”.

A labdarúgás, Magyarország és a politika a kormányfő három szenvedélye, számára a három ügy szorosan összefügg, úgy véli, hogy a labdarúgás feltámasztása révén magabiztosabbá, egészségesebbé lehet tenni a társadalmat – jegyezte meg a  szerző.

Kálnoky szerint Orbán Viktor úgy vezeti az országot, mint egy labdarúgó-csapatot, és a pályán elsajátított módszereket használja a politikában: “Taktika kidolgozása, az ellenfél megfigyelése, rugalmas átrendeződés, fegyelem, nyomásgyakorlás, kontrázás, gól.”

Mindez szép és jó, de a liberális demokrácia a labdarúgásban nem vezet eredményre, viszont az országnak jobb lenne, mondhatják a kormányfő ellenfelei, Orbán azonban ezt nem így gondolja – áll a Die Welt felcsúti riportjában.

Fotó: MTI/Beliczay László

Nacionalista hang a vérengzés után

A Gazeta Wyborcza balliberális napilap kedden Orbán Viktornak a M1 közszolgálati tévécsatornában elhangzott, a bevándorlással kapcsolatos nyilatkozatát úgy kommentálta, hogy a magyar miniszterelnök etnikailag homogén államot akar. Michal Kokot, a lap szerkesztője a kommentár címében úgy értelmezi Orbán szavait, hogy Budapest a párizsi vérengzés után „nacionalista hangot üt meg”.

A szerző hozzáteszi, hogy a kormányfő nem hagyja állami támogatás nélkül azokat, akik menekültstátusért folyamodnak, ugyanakkor Magyarország elősegíti a bevándorlók továbbjutását a nyugati államokba, “így szabadulva meg a problémáktól”.

A magyar kormányfő etnikailag homogén állammodellt dicsér – véli Kokot, kiemelve a párizsi interjúnak azon mondatát, hogy a magyarok nem szeretnének a tőlük „különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni maguk között”. A cikkíró – a Tárki közvéleménykutató-intézet egyik felmérésére hivatkozva – arra is kitér, hogy bár Magyarországon az utóbbi években valamivel csökkent, mégis igen magas szintű a bevándorlókkal szembeni ellenszenv.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik