A többi európai uralkodótól eltérően János Károly úgy lépett a trónra, hogy gyakorlatilag semmije sem volt. Neki magának kellett megteremtenie vagyonát a spanyol kormány által a királyi palotának biztosított évi 8,3 millió eurós (10,7 millió dollár) szubvención felül. Tavasszal a botswanai elefántvadászatán történt balesete azonban betekintést nyújtott üzleti kapcsolataiba és életstílusába. A spanyolokat felháborította, hogy miközben az ország kemény gazdasági megszorításokra kényszerült, királyuk költséges afrikai szafarin vett részt.
Az incidens az uralkodó példátlan bocsánatkérésével zárult, de a járulékos kár rákényszerítette a 74 éves királyt, hogy újragondolja a monarchia működését. Sűrítette nyilvános szerepléseit, és a gazdasági megszorítások kiváltotta fokozódó tiltakozás közepette erősítette nemzetközi üzleti katalizátorként és békítőként vállalt szerepét. Sőt a királyi palota a honlapját is átalakította, hogy javítsa a kommunikációt a lakossággal.
Joan Tarda, az Esquerra Republicana katalán párt törvényhozója azonban népszavazást sürget a monarchiáról arra hivatkozva, hogy a királyi ház ügyei fölött semmiféle ellenőrzés nincs. Az áprilisi vadászbalesetet követő felmérések szerint a spanyolok többsége megbocsátott ugyan az uralkodónak, de nagyobb átláthatóságot sürget.
