Az államadósság leginkább attól függ, hogy az állam milyen mértékben avatkozik be a piac működésébe, hogy az adósság növelésével a jövő generációtól mennyit vesznek el a most élők számára. Magyarországot korlátozza a döntésben, hogy a maastrichti kritériumok a bruttó államadósságot a GDP 60 százalékában limitálták a monetáris stabilitás érdekében.
És akkor jött a forintfinanszírozás!
A tervek szerint a forintfinanszírozásra való áttérés folyamatosan valósul meg, hatása a forintpiacokra az elkövetkezendő 4-5 évben szétoszlik. 2002-ben a visszafizetendő összeg 930 millió euró, ezt forintban kell megújítani. 2003-ra és 2004-re évente átlagosan 1400-1500 millió euró törlesztés marad. Az ÁKK már elkészítette a jövő évi kibocsátási tervet, amely jelenleg a pénzügyminiszter jóváhagyására vár – tudta meg a FigyelőNet. Ennek elfogadása a következő napokban várható. Ezzel párhuzamosan az ÁKK-nál ma mutatkozik be 15 éves államkötvény. Az értékesítésre felkínált mennyiség 12 milliárd forint. A papír kamatozása évi fix 6,75 százalék.
A devizaadósság azonban – a forinttal szemben – olyan hátrányokkal is jár, amelyet az ÁKK a hosszú távú adósságfinanszírozás körében ki akar küszöbölni. A nemzetközi gyakorlathoz képest Magyarországon a teljes adósságállományon belül a devizaadósság aránya viszonylag magas. Idén júliusban a bruttó adósság 32 százaléka volt idegen devizában denominált. A sávszélesítés előnyös lehetőséget nyújtott a devizaadósság csökkentésére. A továbbiakban nem szükséges, hogy a hazai valuta védelmében magas tartalékszintet tartsanak fenn, és nincs olyan kényszer sem, hogy a devizaadósságot folyamatosan devizában újítsa meg a magyar állam.
A forint hátrányai
A forintalapú finanszírozásra való áttérés hátránya az is, hogy a forintban értékesített állampapírok átlagos hátralevő futamideje csak 1,7 év. Ez kevesebb mint a fele a devizaadósság hasonló mutatójának. Az ÁKK általános stratégiája, hogy a futamidőt növelje, ám a forintalapú finanszírozással ezt nem biztos, hogy elérik. Így elveszik a devizafinanszírozás azon előnyei is, miszerint az adósság devizanemét és kamatozását a kiterjedt nemzetközi másodlagos piacokon utólag módosítani lehet.
Előnyök is vannak
A devizaadósságból származó árfolyamkockázat a forintfinanszírozással teljes mértékben kiküszöbölhető. Az államháztartás bevételei ugyanis szinte kizárólag forintban keletkeznek. Ha a devizaadósság kamatterheit és a fizetendő térítéseket az állam külföldi devizában teljesíti, hirtelen árfolyamváltozásoknál a kifizetés költsége megnő, a portfolió kockázata nagyobb.
A devizaadósság hirtelen csökkentése pedig a befektetők megtartását nehezítheti. A magyar papírok befektetői bázisa Ausztria és Németország. Az áttérés pedig a teljes eurórégióban átrendeződéshez vezethet, mivel nehezebbé válhat a külföldi pozíciók megtartása. Ha pedig az újonnan megjelenő külföldi befektetők jelentősen növelik forintpiaci részesedésüket, akkor a belföldi piac érzékenyebbé válik a külső sokkokra. Ez pedig a nemzetközi pénzpiacok jelenlegi állapotában nem veszélytelen.
A piac is tart a váltástól
A piaci elemzők általános félelme, hogy az áttérés, és evvel párhuzamosan a növekvő forintkötvény-kibocsátás a hosszabb lejáratú papíroknál megemeli a hozamokat, ez pedig növeli az államadósság kezelésének költségeit. A hozamok emelkedésének oka, hogy a forintfinanszírozással az ÁKK a hazai piacokról forintot “szív ki”, és csökkenti a hazai deviza kínálatát. Az ÁKK a jegybankkal szoros együttműködésben képes csak ezt a problémát orvosolni.
A finanszírozás megváltoztatása már évekkel ezelőtt felmerült – mondta Szarvas Ferenc, az ÁKK vezérigazgatója. A megvalósítás azért váratott magára, mert a hatékony adósságkezeléshez többszereplős megállapodások is kellenek, ezek pedig hosszú időt igényelnek. Az államadósság kezelésében a kormányzat részéről a Pénzügyminisztérium, független szereplőként a jegybank és irányadóként az ÁKK folyamatosan egyeztet. A papírok likviditása a forintalapú finanszírozással javulhat, a forintpiacon jelentkező kibocsátás-többlet miatt várható, hogy a befektetők alacsonyabb likviditási prémiumot várnak majd el.
Az irány jóA magyarországi adósságkezelés jó úton halad – állítja Szikszai Szabolcs, az OTP-Bróker elemző közgazdásza. Nem irreálisak azok a várakozások, hogy a külföldi befektetők a forintfinanszírozásra való áttérés után is magyar állampapírokba fektetnek be. Erre garancia az európait és a nemzetközit jócskán meghaladó magyar hozamszint. A kedvező kamatozáson túl előnyös a külföldi befektető számára, hogy az európai átlagot meghaladja a hazai infláció, ezért a ma forintba befektetett tőkéjük a jövőben saját devizájukra visszaváltva az inflációs ráták különbségével többet ér majd. Elemzői becslések szerint az európai 4-5 százalékos átlaghoz képest a külföldi befektető 11 százalékos hozamot is képes lesz elérni.
A görög recept
A devizaadósság kezelésére nincs egyértelmű nemzetközi recept. Görögország a külső eladósodás híve. A 90-es években a külső adósság aránya a GDP-hez viszonyítva 20,1 százalékról 26,1 százalékra nőtt. A külső adósságon belül a korábban kibocsátott dollár- és jenkötvények voltak meghatározók, eurókötvényeket először csak tavaly bocsátottak a piacra. A külföldi devizában fennálló államadósság jelentős veszteséget hozott a görög államnak az ERM-be való belépés és a drachma leértékelése miatt, később pedig az euró gyengülésével. Együttesen 30 százalékos értéknövekedést szenvedtek el az árfolyamváltozásokon. A görög államadósság finanszírozásában a külföldi rész aránya 1998-ban a konvergencia spekuláció meglódulása miatt közel duplájára, 11 milliárd dollárról 20 milliárdra emelkedett és azóta tartja ezt a szintet.
Az ír példa
Írország államadósság-kezelése az elmúlt tíz év sikertörténete. Míg 1993-ban az adósság éves GDP-hez viszonyított aránya meghaladta a 95 százalékot, az idei évre ez az arány 33 százalékra csökkent. A jelentős csökkenés mögött az EU átlagot meghaladó 9,3 százalékos GDP-növekedés áll. Az írországi adósságkezelő szerv a National Treasury Management Agency (NTMA) az euró bevezetésekor újszerű eszközöket alkalmazott az átállás kockázatának kiküszöbölésére.
Írország a kis országokra jellemző problémákkal nézett szembe. Az adósságot megtestesítő ír állampapírpiac az teljes euróövezetből mindössze 1 százalékkal részesedett. Az euró bevezetése viszont megszüntette az árfolyamkockázatot, ezért félő volt, hogy a belföldi megtakarítások külföldi befektetésekbe áramolnak át és szűkül az állampapírpiac. A kibocsátott sorozatok állománya messze alulmaradt a nagyobb adósságállománnyal rendelkező országok sorozatainál. A kis sorozatok likviditása a nemzetközi piacokon a többi papírhoz képest kedvezőtlen, ezért az NTMA állampapírcserét határozott el. Az új kibocsátásnál csökkentette a kötvények korábban magas, 8-9 százalékos kamatát, és a szétaprózott állampapír szerkezetet kevesebb féle, de nagyobb állományú sorozatokká transzformálta.
