Az elfogadott dokumentum értelmében az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának a béketeremtést, a biztonságot, a prosperitást és az Európai Unió értékeit kell előmozdítania, illetve megvédenie. Azt azoknak az elveknek kell vezérelniük, amelyek az Európai Unió létrejöttét is ihlették – áll a dokumentumban, amely kiemeli, hogy a közös kül- és biztonságpolitika középpontjában az emberi jogoknak és a demokráciának kell állnia.
A koherencia és a hatékonyság érdekében az Európai Parlament új, átfogó, stratégiai megközelítésű, közös kül- és biztonságpolitikát sürget. Üdvözli, hogy a lisszaboni szerződés új lendületet adott a közös külpolitikának intézményi és jogi értelemben, de sajnálatosnak tartja, hogy mindezt aláássa a pénzügyi és adósságválság. A parlament ezért annak érdekében, hogy az Európai Unió a globális színtéren is nagyobb súlyt képviseljen, szükségesnek látja, hogy az unió közös külpolitikája rendelkezzen az ehhez szükséges pénzzel, személyzettel és diplomáciai erőforrásokkal.
“Világos az üzenetünk Catherine Ashton (kül- és biztonságpolitikai főképviselő) számára. Az Európai Unió külpolitikájának a korlátozott erőforrásokhoz és az egyre sokasodó kihívásokhoz mérten stratégiai szemléletűnek és előretekintőnek kell lennie” – szögezte le a jelentést jegyző Elmar Brok, az EP külpolitikai bizottságának német, néppárti elnöke.
A jelentés hangsúlyozza, hogy csakis a diplomáciai, gazdasági, fejlesztési és “a legvégső esetben” katonai eszközök összehangolt alkalmazásával lehet válaszolni a globális fenyegetésekre és kihívásokra, az unió külpolitikájának pedig “pragmatizmuson és realizmuson” kell alapulnia.
A jelentéssel kapcsolatban Hankiss Ágnes magyar néppárti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben fokozottabb és hatékonyabb együttműködésre van szükség az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének hivatala és az unió belbiztonsági ügynökségei között.
A fideszes politikus egyetértését fejezte ki a jelentés azon megállapításával kapcsolatban, hogy az Oroszországgal való jó partneri viszony feltétele az emberi jogok tiszteletben tartása Oroszországban. Ugyanakkor hiányolta a jelentésből azt a felvetést, hogy Oroszország ne csupán szóban, hanem tettekkel is segítse a napjainkban már Európa szinte minden országát átszövő orosz és orosz ajkú szervezett bűnözés elleni harcot.
