Mohamed Dzsavad Zarif “bírálta azt a módszert, amelyet Törökország a terrorizmus elleni harchoz választott, és kifejezte aggodalmát minden olyan lépéssel kapcsolatban, amely súlyosbítaná a helyzetet” török kollégájával folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésében. Egyúttal azt hangoztatta, hogy a jelenlegi helyzetben a közel-keleti országokban “felelősségteljesen kell fellépniük, és tartózkodniuk kell attól, hogy hozzájáruljanak a helyzet romlásához” – jelentette az IRNA hivatalos iráni hírügynökség.
A török parlament néhány órával korábban felhatalmazást adott a kormánynak, hogy szárazföldi katonai alakulatokat küldjön Szíriába és Irakba terrorszervezetek, például az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges csoport legyőzésére. A törvényhozás arra is rábólintott, hogy a terrorellenes küzdelem érdekében külföldi katonák használják az ország támaszpontjait, és Törökországból induljanak bevetésekre ebből a célból.
Egyelőre nem tudni, hogy a török kormány él-e a parlamenti felhatalmazás adta lehetőséggel, és ha igen, mikor kerülhet sor a katonai beavatkozásra. Ismet Yilmaz védelmi miniszter röviddel a szavazás előtt újságírói kérdésre így nyilatkozott: “elfogadás esetén se számítsanak azonnali intézkedésekre”.
Bár a síita Irán szintén ellenséges a szunnita IÁ-val szemben, a két ország érdekei alapvetően ellentétesek a szíriai konfliktusban. Míg Ankara Bassár el-Aszad szíriai elnök eltávolítására törekszik, addig Teherán az Aszad-rezsim legfőbb külső támogatója.
Törökország pont azért is vonakodott eddig attól, hogy részt vegyen az Egyesült Államok és szövetségesei által létrehozott, az IÁ legyőzésére irányuló nemzetközi koalícióban, mert félelmei szerint a dzsihadistákra mért légicsapások az Aszadhoz hű kormányerők malmára hajthatják a vizet.
