Az Országgyűlés kedden köztársasági elnökké választhatja a Tisza Párt által jelölt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, miközben az Alkotmánybíróság csütörtöki teljes ülésén tárgyal Sulyok Tamás eltávolításának módjáról. A Fidesz és a KDNP képviselői utólagos normakontrollt kértek. Szerintük az Alaptörvény 17. módosításának köztársasági elnököt eltávolító rendelkezése sérti az eljárási követelményeket. Kérték a megsemmisítését annak a rendelkezésnek, amely szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”.
A volt kormánypártok szerint közjogilag érvénytelen lesz Baka András megválasztása. Sulyok Tamás ugyanakkor éppen azért írta alá az Alaptörvény 17. módosítását, mert úgy látta: az alkotmányos elveket súlyosan sértő, de törvényes eljárás keretében elfogadott jogszabály ellen nincs eszköze, kihirdetése megtagadásával jogsértést követett volna el.
Az Alaptörvény-módosítás alkotmánybírósági kontrollja éppen a Fidesz és a KDNP miatt nem terjedhet ki tartalmi felülvizsgálatra. A Sulyok Tamást megválasztó egykori kormánypártok 2013-ban kivették az Alkotmánybíróság hatásköréből, hogy a módosítások alkotmányosságát vizsgálja, csak azt bírálhatja el, hogy a jogszabály-módosítást eljárásjogi értelemben megfelelő volt-e.
A Fidesz és a KDNP indítványára az alkotmánybírók csütörtökön tárgyalnak arról is, hogy szeptember 1-jén megszűnik a 70. évüket betöltött alkotmánybírók mandátuma, az országgyűlési képviselők csak 12 évig maradhatnak hivatalban. A volt kormánypártok megállítanák a kekva-rendszer lebontását is. Kérték, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény.
A Fidesz és a KDNP most azzal érvel, hogy alkotmányossági problémát jelent, ha alapvetően alkotmányosan legitim (átláthatóság, összeférhetetlenségek feltárása, korrupció megelőzése és európai uniós források védelme) célokat olyan eljárásban, olyan eszközökkel valósítanak meg, amelyek kiüresítik a jogalkotási garanciákat. A Tisza Párt szerint az elmúlt 16 év után Orbán Viktor pártjának semmilyen morális alapja nincs a kétharmados alapon történő jogalkotást bírálni. Sulyok Tamás egyébként éppen két hónapja maga is az Alkotmánybírósághoz fordult, akkor – az egyes közjogi méltóságok elmozdítását célzó – alkotmánymódosítási lehetőségek miatt. A már összehívott testületi ülés elmaradt, mert személyes és közvetlen érintettségre hivatkozva kizáratta magát a tizenötből hét alkotmánybíró a Sulyok-ügy tárgyalásából.
