Idén nyáron különösen erős és látványos hatást gyakorol hazánkra a vízhiány. A Duna vízállása a fővárosban és számos más településnél is sosem látott szintre esett vissza. Paksnál -116 centiméter, Esztergomnál -28 centiméter, Bajánál pedig 4 centiméter a folyó vízállása az OVF július 29-ei adatai alapján. Ezek az értékek messze alulmúlják a korábbi negatív rekordokat.
A kivételesen alacsony vízállás már a hajóforgalmat is akadályozza. A napokban egy szállodahajó zátonyra futott Gönyű térségében, több további szálloda- és teherhajó pedig várakozni kényszerül, mert az előttük álló szakaszokon nincs meg a biztonságos továbbhaladásukhoz szükséges vízmélység. Az alacsony vízszint miatt a Paksi Atomerőmű teljesítményét is csökkenteni kellett.
A vízhiány a folyóvizek mellett tavainkat is érinti: a Balaton 138 millió, a Fertő tó 100 millió, a Velencei-tó 23 millió köbméteres veszteségnél tart. A kormány a kialakult aszályhelyzetet nemzetstratégiai veszélynek nevezte, és emiatt rendkívüli készültséget rendelt el, Vízügyi Munkacsoportot alakított, és megemelte a cégek számára a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás díját.
Magyarországon az egyre intenzívebb és hosszabb aszályos időszakok hosszú évek óta súlyos problémát jelentenek. A szakértők ugyan régóta kongatják a vészharangot, a vízhiány enyhítését célzó érdemi intézkedéseket az eddigi kormányok mégsem hajtottak végre. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter most azt ígéri, hogy a jövőben ez máshogy lesz. A vele készült interjúnk, illetve további cikkeink a magyarországi vízhiánnyal kapcsolatban alább olvashatók:
- Gajdos László: A kormány lelkiismerete akarok lenni
- „Nem akarom, hogy a hazámból sivatag legyen” – szegedi civilek fogtak össze a kiszáradó Alföldért
- Nem az a legnagyobb baj a Balatonnal, hogy kevés benne a víz
- „Ami most zajlik az országban az katasztrófa. Sírni tudnék” – szakértők sürgetik a vízhiány elleni összefogást
- Eltűnnek Magyarország ívóvízkészletei, így menthetnénk meg magunkat a kiszáradástól
