A tervek szerint hétfőn szavazásra bocsátandó Alaptörvény-módosítás kapcsán posztolt hivatalos Facebook-oldalára Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, aki részletesen kifejtette, miért gondolja szükségesnek a köztársasági elnök menesztését.
A posztját egy Babits Mihály-idézettel indítja Az írástudók árulásából, amiben az úgynevezett írástudók a hallgatásukkal válnak árulókká – szerinte Sulyok Tamással is pontosan ez történt.
Arról az Alaptörvény-módosításról van szó, ami többek közt megszüntetné a köztársasági elnök megbízatását is, és ami miatt a Fidesz támogatói szimpátiatüntetést is szerveztek. Korábbi cikkünkben összeszedtük a módosítások főbb pontjait.
A jogszerűség nem egyenlő az erkölcsösséggel
Az elmúlt tizenhat évben nemcsak egy kormányzati rendszer épült ki, hanem egy olyan mélyállam is, amely hosszú megbízatásokkal, kétharmados szabályokkal, bebetonozott tisztségviselőkkel és közpénzből létrehozott hatalmi központokkal egy választási vereség után is fenn akarja tartani a régi rendszer hazug, korrupt, álszent befolyását
– áll Hegedűs Zsolt bejegyzésében, amiben hozzáteszi, pontosan ennek részei azok az áruló írástudók, „akiknek az alkotmányosságra, az emberi méltóságra és a nemzet egységére kellett volna mutatniuk, de nem tették”.
A miniszter ezután felhívja a figyelmet: a jogszerűség nem azonos az erkölcsösséggel, ezért attól, hogy valami formailag jogszerű, még lehet etikátlan. Ezért gondolja úgy, hogy nem elegendő arra hivatkozni, hogy a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész vagy más közjogi méltóságok a jogszabályok keretei között hozták meg a döntéseiket.
Ahogy Hegedűs fogalmaz:
A kérdés nemcsak az, hogy megsértettek-e egy törvényt. Az is, hogy teljesítették-e hivataluk erkölcsi kötelességét.
Bukott köztársasági elnökök
Az egészségügyi miniszter posztjában megemlíti, hogy Schmitt Pál és Novák Katalin volt köztársasági elnökök saját tetteik következményeként buktak meg – véleménye szerint Sulyok is ebbe a sorba fog beállni. Ahogy fogalmaz, Novák elveszítette a tisztségéhez szükséges erkölcsi hitelességet, ezután pedig lemondott.
Sulyok Tamás morális felelőssége más természetű. Ő mindenekelőtt a hallgatásával, az elmaradt kiállásaival és az egyenes beszéd kerülésével bukott meg
– írja Hegedűs, aki ezután hosszasan sorolja, hogy Sulyok többek közt Orbán Viktor poloskázása, a bírói függetlenség megtámadása, és a volt kormány megbélyegző nyelvhasználata kapcsán is elmulasztotta a kötelezettségét, hogy felemelje a szavát a hatalommal szemben, valamint a kiszolgáltatottak mellett sem állt ki, amikor szükséges lett volna.
Nem pusztán az a baj tehát, hogy Sulyok Tamás egyes ügyekben hallgatott. Az a baj, hogy újra és újra elmulasztotta azt, ami a köztársasági elnök legfontosabb erkölcsi kötelessége: határt húzni a hatalom előtt, megvédeni az emberi méltóságot, őrködni a nemzet egysége fölött, és megszólalni azok helyett is, akiknek nincs intézményi erejük.
A miniszter ezután kihangsúlyozta: ha egy olyan elsöprő választási felhatalmazás után, mint amit az új magyar kormány kapott, az ilyen kötelezettségeket elmulasztó közjogi méltóságok nem távoznak maguktól, akkor az új demokratikus többségnek békés, jogállami eszközökkel kell megszüntetnie a megbízatásukat – az Alaptörvény módosítása pedig lehetővé tenné ezt.
Nem embereket üldözünk. Egy rendszert bontunk le, miközben egy demokratikus rendszert építünk. Nem kis feladat és felelősség. Békésen, törvényesen, alkotmányos úton
– zárja posztját.
Hegedűs Zsolt bejegyzése teljes terjedelmében alább olvasható:
