Ha a kulcsjátékosok idei teljesítményéhez hozzátesszük a tavalyi Nemzetek Ligája-győzelmet akkor nem férhet kétség ahhoz, hogy a portugál keret rendkívül potens és bizonyítottan képes kiemelkedő teljesítményre. A PSG-s küldöttség az újabb BL-győzelemmel megszilárdította a helyét az elitben, Bruno Fernandes az év játékosa lett a Premier League-ben, megdöntve az egy szezonban jegyzett gólpasszok rekordját is. Cristiano Ronaldo pedig továbbra is stabilan szállítja a gólokat klubjában és a válogatottban is.
Ebben semmi szégyellnivaló nincs. Az ötszörös aranylabdás számára és csapatának sem terhet, hanem másfajta lehetőségeket kellene, hogy jelentsen ez. Ha megnézzük az argentinokat és Lionel Messit: ő sem tud már túl fürgén közlekedni a pályán, de posztjából és játékstílusából fakadóan részt tud venni a támadások felépítésében már a pálya középső harmadában. Emellett pedig jó érzékkel tudja a második hullámban érkezve is veszélyeztetni a kaput is. Fontos, hogy ez közel sem jelenti azt, hogy Messi diktálná a tempót, ezek csak alkalmi jellegű labdába érések, hogy hasznos legyen a kapuig vezető úton is. A csoportkörben 155 labdaérintése volt, amivel 231. helyet foglalta el a mezőnyben.
Nem kell tehát Ronaldo esetében sem azt várni, hogy belőle kelljen levezetni a meccs ritmusát, csak el kell rejteni, amíg a maradék használható képességeire lesz szükség. Ez egy fokkal nehezebb, mint Messinél, mert ő az ék és a letámadási lehetőségeket ezzel masszívan korlátozza. De ez még nem tragédia – megteheti, hogy Mbappé módjára ott kolbászol a védők körül és egy terelőbójánál komolyabb akadálynak álcázza magát. Hogy nézne ez ki akkor részleteiben?
