Közel kétezer évvel ezelőtt, Kr. u. 79-ben a Vezúv kitörése hamuval borította be és szénné égette Herculaneum és Pompeji városait, a katasztrófa során pedig egy ókori könyvtár papirusztekercsei is elszenesedtek. Sokáig úgy tűnt, hogy ezek a szövegek örökre elvesztek, hiszen lehetetlen volt kitekerni a feketévé vált lapokat. Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport a mesterséges intelligencia segítségével sikeresen elolvasott néhány ilyen tekercset, anélkül, hogy hozzájuk ért volna – írja a LiveScience.
Az áttörést a Vesuvius Challenge elnevezésű globális kutatási kezdeményezés hozta meg. A kutatók fejlett képalkotó technológiát és gépi tanulást ötvözve „digitálisan tekerték ki” a maradványokat. Papirológusok bejelentése szerint az egyik, PHerc. 1667 katalógusszámú tekercs egy nagyjából 1,5 méter hosszú, folyamatos görög nyelvű szövegrészt rejtett, amely 20 oszlopra tagozódik. Egy másik tekercsből, a PHerc. 172-ből pedig több mint 70 oszlopnyi szöveget nyertek ki.
Közel két évezreden át ezek a szövegek fizikailag megmaradtak, de intellektuálisan hozzáférhetetlenek voltak
– nyilatkozta Brent Seales, a Kentucky Egyetem számítástechnikusa és a projekt társalapítója. A sikerhez végül egy szinkrotron segítségével végzett röntgenvizsgálat vezetett el, amelynek segítségével sikerült kimutatni az ókori rómaiak által használt tinta halvány nyomait a szenes rétegek között. Az így kapott adatokat az MI formálta olvasható betűkké, amelyeket a szakértők már le tudtak fordítani.
Mit olvastak a tekercseken?
A PHerc. 1667-es tekercs egy részét az 1980-as években már megpróbálták fizikailag kinyitni, de az egymásra tapadt rétegek miatt a szöveg teljesen olvashatatlan volt. A mostani digitális elemzés azonban kiderítette, hogy a tekercs a Kr. e. 2. vagy 3. századból származik, amivel a herculaneumi gyűjtemény egyik legrégebbi darabjának számít.
A szakértők szerint a szöveg egy etikáról és emberi viselkedésről szóló sztoikus értekezés. Külön megemlíti Arisztokreónt, a nagy hatású sztoikus filozófus, Khrüszipposz unokaöccsét és tanítványát. Mivel Khrüszipposz saját írásaiból szinte semmi sem maradt ránk, a dokumentum felbecsülhetetlen értékű adalékkal szolgálhat a korai sztoikus gondolkodás megismeréséhez.
Ezzel párhuzamosan egy másik tekercsben (PHerc. 139) Philodémosz Az istenekről szóló művének nyolcadik kötetét azonosították, ami bizonyítja, hogy a mű terjedelmesebb volt, mint hitték. A szakértők azt tervezik, hogy újra megvizsgálják a herculaneumi gyűjtemény más szövegeit is, további, ugyanehhez a sorozathoz tartozó köteteket keresve.
