A Norvégia szereplését kísérő identitásmarketing a vb-t megelőző vikingfotózással, a drukkerek evezős szurkolásával és annak mémesülésével, valamint az Erling Haaland körüli hype mind-mind olyan jelenség, amely túlmutat a futballon.
Tavaly jelent meg Martin Bech Holte norvég közgazdász könyve Az ország, amely túl gazdag lett címmel. Nem előzmény nélküli ez az írás, 2009-ben Simen Sætre újságíró egyszer már jelentkezett egy hasonló témájú könyvvel, amelynek Petromania volt a címe.
A könyvek fő témája, hogyan alakítja át a társadalmat az olajból származó hatalmas bevétel. Sætre 17 évvel ezelőtt kongatta meg a vészharangot, és igaza lett. A 2013-ban még rendkívül jó mutatókkal rendelkező Norvégia államként még ma is gazdag, de
az emberek ebből nem sokat érzékelnek
Holte is erre reflektál, hogy miért érzi úgy egyre több norvég, hogy nem jut egyről a kettőre.
Norvégiát az olajból származó jólét kezdetben vonzó országgá tette: jöttek mindenhonnan, lakosságának 22 százaléka bevándorló vagy bevándorló hátterű. Norvégia tárt karokkal fogadja a menekülteket, és egyedi, néhány esetben programszerű támogatással a világ számos részén is segít.
Szponzorált tartalom
A „Kimaradt ziccerek” megjelenését a Mercedes-Benz Citan támogatja
Idén 85 milliárd norvég koronát ad Ukrajnának, de a támogatási program a 2030-as évek végéig eléri a 275 milliárd korona keretösszeget. Brazília is kapott 30 milliárd koronát, de milliárdok mentek Afrikába is, ahol a pénzek jelentős része több esetben a helyi korrupciót erősítette.
Zambia elnöke például luxusrepülőt vett belőle.
