Az aláírást támogatók pedig úgy vélik, hogy ezzel kiteljesedhetne végre az emberi jogok védelme – írja a Kitekintő.hu az EuObserver nyomán.
Az alapvető emberi jogokat (pl.: véleményszabadság, vallásszabadság) deklaráló konvenció 1950-ben született, mára az Európa Tanács mindegyik tagja aláírta, betartását pedig a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága hivatott ellenőrizni.
Ám Brüsszel csak a Lisszaboni Szerződés tavaly decemberi életbelépését követően vált jogosulttá arra, hogy önálló jogi személyként aláírhassa az egyezményt. Amennyiben ez megtörténik, az uniós állampolgárok a strasbourgi bírósághoz fordulhatnak mindazon sérelmeikkel, melyeket Brüsszel, vagy bármelyik uniós intézmény követett el ellenük. Az egyezmény eredetileg csak arra adott lehetőséget a sértett félnek, hogy egy adott tagállamot vonjon felelősségre.
Mindez bonyolult jogi kérdéseket is felvet, többek között azt, hogyan viszonyul majd egymáshoz a közösségi jog átvételének ellenőrzésében kompetens Európai Unió Bírósága, és a strasbourgi intézmény. A csatlakozással lehetővé válna például, hogy az uniós állampolgárok katonai ügyekben is Strasbourghoz forduljanak, míg erre az uniós bíróságon nincsen lehetőség. Az Európai Bizottság szerdán kapott mandátumot az Emberi Jogok Európai Egyezményének aláírására, melyet a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk.