A Sándor-palota közleménye szerint az elmúlt időszak politikai nyilatkozatai – amelyek egyes közjogi méltóságok elmozdítását célozzák – olyan alkotmánymódosítási lehetőségeket vetettek fel, amelyek nem általános szabályalkotásra, hanem konkrét, egyedi helyzetek kezelésére irányulhatnak.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az Alaptörvény elsődleges szerepe az általános, a teljes jogrendszerre kiterjedő alkotmányos szabályok megállapítása. Éppen ezért indokolt annak értelmezése, hogy az alkotmánymódosítás eszköze használható-e konkrét politikai helyzetek rendezésére – írták. A köztársasági elnök indítványa kifejezetten erre a dilemmára irányul, és arra számít, hogy az Alkotmánybíróság absztrakt értelmező döntése jogi mederben tarthatja az állami szervek közötti konfliktusokat.
Az államfő emellett azt is jelezte, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottságának véleménye szintén hozzájárulhat az alkotmányos vita rendezéséhez, és segítheti az alapelvek érvényesülését. A kezdeményezés így egyszerre jogi és politikai jelentőségű, hiszen az alkotmányos működés kereteit érintő kérdést próbál tisztázni.
Magyar Péter: Sulyok csak a maga védelmére hajlandó
A lépés azonban politikai reakciókat is kiváltott. Magyar Péter a köztársasági elnök Facebook-bejegyzése alatt éles hangvételű kommentben bírálta az államfőt, kijelentve: „ez már tényleg a szánalom kategória”.
Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, mũvészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az államfő „naponta több helyre is elmegy panaszkodni”, és a fellépését személyes motivációk vezérlik.
Magyar a csütörtöki kormányinfón is arról beszélt, hogy az államfő „most nagyon aktív lett”, nemrégiben pedig arról is beszélt a kormányfő, hogy újabb látogatást tervez a Sándor-palotában.
