Azt mondja Lannert Judit, oktatási miniszter a Quibitnek adott friss interjújában, hogy az „új NAT-nak be kellene hoznia az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket, a társadalomtudományos alapismereteket és a digitális műveltség helyett sokkal inkább a médiaműveltséget.” Szerinte az új NAT megalkotása „egy sok szakember bevonásával hosszabb időt igénybe vevő folyamat lesz, és a végeredménynek a 21. századra kell hasonlítania, ami az én elképzelésem szerint azt jelenti, hogy az új tartalmaknak sokkal integráltabban, tehát nem ennyire szétaprózott tantárgyakban kell megjelenniük.”
Beszélt az interjúban a miniszter arról, hogy változhatna az oktatás a kisiskolások esetében, „– és ezt már akár ősztől is be lehet vezetni – nem kell a kis alsósoknak 45 percet bent ülniük egy tanórán, mert lehet, hogy csak 20 percig bírják, és akkor menjenek ki az udvarra, játsszanak, a következő alkalommal pedig bent maradnak 50 percig, ha bírják.” Lannert – aki nemrég a tankönyvekről is nyilatkozott – szerint ugyanakkor, hogy
az értékeléshez hozzá kell nyúlni, és nemcsak az osztályzás, hanem az AI miatt is. Egyre értelmetlenebb azt számonkérni a gyereken, hogy be tudja-e biflázni a dolgokat. Tehát azt gondolom, hogy a gondolkodás folyamatát kell értékelni, ami minden gyerekben ott van. Nem a végeredmény az érdekes, amire ma a jegyet kapják a gyerekek, hanem az, ahogy eljut a probléma megoldása során A-ból B-be.
Beszélt arról is, hogy előbb-utóbb „a tankerületek vezetői is le lesznek cserélve. Ez folyamatosan zajlik. Most 450 igazgató pályázatához bekértem a tantestület véleményét, annak alapján majd lesz valamilyen döntés. Most átvilágítjuk a Klebelsberget és a tankerületeket, és lehetnek olyan vezetők közöttük, akiket rögtön leváltunk. (…) A mostani igazgatók nagy része lojalitás alapon lett kiválasztva. Erre mondtam, hogy új elvárások szerint újra pályáztatjuk az intézményvezetőket, és akkor remélhetőleg egy részük már valódi vezetőként fog funkcionálni. Ez biztos nem rögtön fog bekövetkezni, mert ezt meg kell támasztani vezetőképzéssel.”
Elmondta a véleményét a tankerületi rendszerről, Lannert nem gondolná, „hogy egy az egyben vissza kellene adni az iskolákat az önkormányzatoknak – egy részük már nem is akarná visszavenni őket. (…) Az elmúlt évtizedek tapasztalataiból jól látszik, hogy sem a decentralizált, sem a centralizált rendszer nem működött, tehát ennek valamilyen hibridjét kell kialakítani.”
Az egyházi iskolákról úgy nyilatkozott: a „finanszírozást pedig meg fogjuk nézni, hogy a közfeladatot minőségi módon ellátó állami és egyházi intézmények között ne legyen méltánytalan különbség. Hosszú távon amúgy is az lenne a jó, ha visszahoznánk a szektorsemleges finanszírozást, és megnyitnánk a nem állami és nem egyházi iskolák előtt is a kapukat, amennyiben megfelelnek az elvárásoknak.”
Az egyházi iskolák is akkor maradhatnak fenn, ha ők is felveszik a roma gyerekeket a nem roma gyerekek mellé.
A civilekről azt mondta: megfelelő minőségű akkreditált programokkal visszatérhetnek az iskolákba.
Lannert Judittal még a választás előtt beszélgettünk:
