Rezsimváltáskor van, aki ráül a feltalált vagyonra, és ha hagyják, meghúzza magát a radar alatt. (Néha nem hagyják.) Van, aki némi gondolkodás után (vagy felvethető, hogy anélkül) elmegy a Telexbe elmondani, hogy ő tulajdonképpen csak ide-oda repkedett az elmúlt évtizedben, egy szerény gyalog a világ sakktábláján.
És van Havasi Bertalan, a kormányzati kommunikáció Dugonics Titusza, aki szombat délelőtt is a tetőteraszon várja Magyar Pétert, hogy magát és az új kormányfőt egyszerre támadhassa be, a biztonság kedvéért a miniszterelnökkel tartó két tucat tudósító előtt. Végre – egy igazi jellem.
De miről fogunk emlékezni rá azon kívül, hogy ha jól értjük, utolsó munkanapján szimbolikusan tényleg kilógatta magát egy zászlórúdra a gatyájánál fogva?
