A lapok 1903-ban számoltak be a lapok a Móricz család szörnyű tragédiájáról, és igencsak rendhagyó sírkövéről. “A család négy emberből állott: az apából, anyából, egy fiuból és egy leányból. Állandó viszálykodásban éltek. Az öreg Móricz durván bánt a feleségével, gyermekeivel is és itt kezdődik a végzetük. Egyszer a katonasorban szolgáló Móricz-fiú hazament látogatóba s a mikor a szemeláttára bántalmazta az anyját az apja, olyan féktelen dühbe jött, hogy agyonlőtte a durva embert” – olvasható a korabeli sajtóhíreket feldolgozó Huszadikszázad.hu-n.
Az örök irgalmasság kegyelmezzen
“Az anyát a lánya lőtte le. Ezt a gyermeket nem lehetett felelőségre vonni a törvény előtt, mert a gyilkosság után magát is elemésztette. Ifj, Móricz Józsefet életfogytiglani fegyházra ítélte a bíróság. A fogság vége hamar elkövetkezett, mert a fiut hirtelen elsorvasztotta a börtön. Vagyonát az Erdélyi magyar közművelődési egyesületnek hagyta s csak azt kötette ki, hogy az örökös állítson követ a sírjukra. Megírta a szöveget is, a mit e kőre kell vésetni.”
Egészen biztos, hogy nem sok olyan sírkő van a világon, amilyet a Móricz családnak állítottak 1903. májusában:
“Itt nyugszik az Urban: Idősb Móricz József, meghalt 62 éves korában. – A fia lőtte agyon.
Móricz Erzsike, meghalt 17 éves korában öngyilkos halállal. – Az anyját lőtte agyon.
Ifj. Móricz József, meghalt 17 éves korában a börtönben. – Az apját lőtte agyon.
Az örök irgalmasság kegyelmezzen szegény bűnös lelküknek”.
Párbajozott a miniszter
Komolyan meg kellett válogatni a századelőn, milyen szavakat használnak egymással szemben a politikusok a Parlamentben. A képviselőházi ülésen 1903-ban “Fejérváry Géza honvédelmi miniszter beszédében a többi között azt mondotta Lengyel Zoltán képviselőről háromszor is egymásután, hogy hazudott. Az elnök rendreutasította a minisztert ezért a kifejezésért, báró Fejérváry pedig sajnálatát fejezte ki a Házban, hogy ily erős kifejezést használt”.
Fejérváry Géza és Lengyel Zoltán párbaja (huszadikszázad.hu)
A sértett azonban nem elégedett meg a bocsánatkéréssel, párbajra hívta ki a minisztert. “A párbaj föltétele volt: könnyű karddal harczképtelenségig. Az első összecsapásnál báró Fejérváry jobbkezén három kisebb vágást kapott. Az egyik karczolás hat centiméter, a másik karczolás négy centiméter hosszu. Ezután még két heves összecsapás történt s báró Fejérváry még tovább is folytatni akarta a viaskodást, de a segédek a harmadik összecsapás után a párbajt közös megegyezéssel beszüntették.”
Komoly lelki törést azonban a pár “karcolás” nem okozhatott, Fejérváry egyből az összecsapás után azonnal megjelent a Parlamentben, elfoglalta helyét és még fel is szólalt az ülésen. Fejérváry Géza később Magyarország miniszterelnöke lett.
