A Nemzeti Kulturális Alapról (NAK) szóló törvény szerint nyújtott támogatások alapvető célja a nemzeti és egyetemes kulturális értékek létrehozásának, megőrzésének és terjesztésének elősegítése. Ez a keret nem csupán iránymutatás, hanem jogi kötelezettség is: a támogatások odaítélésének és felhasználásának egyaránt szigorúan ezekhez a célokhoz kell igazodnia. A törvény 7. §-a hat pontban részletezi, hogy milyen célokra adható támogatás.
NKA-támogatás odaítélés
Amennyiben a támogatás odaítélése már eleve eltér ezektől a törvényben meghatározott céloktól – például nem kulturális értékteremtést szolgál, vagy nem illeszkedik a meghatározott támogatási kategóriákba –, akkor a jogszerűtlenség már a döntési szakaszban megvalósul. Ilyen esetben a döntéshozó felelőssége is felmerül:
– hívja fel a figyelmet az Adókamara elnöke, Vadász Iván. A probléma azonban nem áll meg a támogatás odaítélésénél.
NKA-támogatás felhasználás
A támogatást igénybe vevő oldalán legalább ilyen fontos kérdés, hogy a kapott forrásokat valóban a jóváhagyott célokra használják-e fel. A büntetőjogi szabályozás egyértelmű:
Vadász Iván kiemelte, hogy a joggyakorlat rendkívül szigorúan értelmezi az „eltérő felhasználás” fogalmát: Ez azt jelenti, hogy nem elegendő formálisan megfelelni a pályázati feltételeknek – a tényleges felhasználásnak is igazolhatóan a törvényben rögzített kulturális célokat kell szolgálnia.
Összességében tehát kettős kockázatról beszélhetünk. Egyrészt a támogatás odaítélője felel azért, hogy a döntése megfeleljen a jogszabályi céloknak, ellenkező esetben akár büntetőjogi felelősséggel is számolnia kell. Másrészt a támogatás kedvezményezettje sem mentesül: neki kell bizonyítania, hogy a közpénzt rendeltetésszerűen használta fel.
A NAV rendszeresen ellenőrzi az állami támogatások felhasználását
A szakember szerint fontos körülmény, hogy az állami támogatások felhasználását nemcsak utólagos elszámolások, hanem folyamatos hatósági ellenőrzések is vizsgálják. Az adóhatóság, vagyis a NAV rendszeresen ellenőrzi, hogy a vállalkozások miként használják fel a költségvetési támogatásokat, mivel ezek vizsgálata az adózási szabályok körébe tartozik. Amennyiben az ellenőrzések során az adóhatóság azt tapasztalja, hogy a támogatás felhasználása eltér a jóváhagyott céltól, vagy a költségvetést például túlárazással károsítják meg, úgy adóhiányt állapít meg.
Az adótitok miatt a konkrét esetek bemutatása nem lehetséges, de jelenleg is több olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek tárgya az adózás rendjéről szóló törvény szerinti költségvetési támogatás, és a vádemelésre a Btk. 396. § alapján került sor, tehát a vád költségvetési csalás (régi nevén: adócsalás).
Vizsgálat várható az NKA ügyében
Várható, hogy a NAV hamarosan megvizsgálja az elkülönített állami pénzalapok támogatási gyakorlatát, ugyanis az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény megfogalmazza a megkülönböztetés és a részrehajlás tilalmát, amely kimondja: az adóhatóság minden ügyben jóhiszeműen, megkülönböztetés nélkül, a jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni és intézkedni.
Mint ismert, az NKA 17 milliárd forint összegben adott támogatást többek között Fidesz-közeli szervezeteknek és celebeknek. Laczó Adrienn, a Horváth Lóránd Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje, valamint Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének jogi képviselője feljelentést tett az NKA-támogatások ügyében hűtlen kezelés és költségvetési csalás alapos gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen. Magyar Péter leendő miniszterelnök is kivizsgálást ígért.
Az NKA-s támogatásról szóló hírek megjelenése után lemondott az NKA alelnöki pozíciójáról Bús Balázs, valamint NKA bizottsági tagságáról Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila is.
