A Zászlómenet hol csendben halad a Bem tér felé, hol felcsendül egy-egy népdal is a jobb hangú menetelők részéről, majd elhalkul.
Végül egy banyatankra szerelt hangszóró győzedelmeskedik, ahonnan nemzeti rockzene szól. Nem sokkal később felcsendül belőle a Nélküled című sláger is, többen pedig bekapcsolódnak az éneklésbe.
A feltekert zászlót általános meglepetésre nem a menet irányába, hanem a Petőfi híd felé kezdik lecsavarni, az eleje aztán éles balkanyarral fordul le a rakpartra és indul meg immár a Gellért-hegy felé.
Ez okoz némi fennakadást, először túl szorosan veszik be a kanyart, kifeszül a zászló, elakad a menet. Nemsokára azonban érkezik egy erős hangú szervező, és helyre igazítja a zászlót fogó tömeget, ismét elindul a menet.
A főpolgármester az 1956-os forradalom 70. évfordulóján bejelentette, hogy a fővárosi hidakat a forradalom jelképével lobogózzák fel, este pedig modern eszközökkel idézik meg a Sztálin-szobor ledöntését a Városháza parkban.
Karácsony Gergely pénteki Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy az 1956-os események 70. évfordulóján lehetőség van másként emlékezni. A főpolgármester a posztban a néhai államfő, Sólyom László korábbi gondolatát idézte fel az ünneplés módjáról:
Ötvenhat megünneplésének az akkori felszabadulást, annak elemi és tiszta örömét kell megörökítenie
– vette át a korábbi köztársasági elnök szavait a városvezető.
A forradalom kerek évfordulója alkalmából a főváros önkormányzata több eseménnyel és szimbolikus gesztussal is készül:
Ostorcsattogtatás mellett kezdték kitekerni az 1848 méter hosszú nemzeti zászlót. Betyárruhások, Bayer Zsolt és Huth Gergely fogják a trikolór elejét, foghíjasan követik őket a többiek.
Fideszes politikusokat egyelőre nem láttunk a tömegben.
A Bertalan Lajos utcánál felállított színpad előtt egy kisebb területen van sűrűbb tömeg, a Szent Gellért tér irányába aztán már gyéren álldogálnak csak, a BME K épületéig pedig az elszórtan álldogáló tömeg sem ér el, így azt már azért kimondhatjuk, hogy a tavalyi Békemenethez képest ez a rendezvény visszafogott.
Eddig kétszer próbáltak beszervezni patrióta fiatalokat gyűjtő önkéntesek, nem éltünk a lehetőséggel.
Beszéltünk egy férfival, aki egy fehér galambot tartott a kezében: elmondása szerint egy békegalambot.
Sajnálom, hogy nincs békemenet és nincs itt Orbán Viktor sem
– mondta.
Ő maga az elmúlt években tartott, összes jobboldali rendezvényhez hasonlóan most is eljött – teszi hozzá.
Láthatóan jóval kisebb az érdeklődés a fideszes rendezvényre, mint a március 15-i Békemeneten.
Ezt szemlélteti többek között az is, hogy a tavaszi eseményre számos busz hozta a támogatókat az ország minden tájáról. Ehhez képest most az egyik beszédben csupán Bonyhádot emelte ki a szónok, ahonnan egy teljes busznyi szimpatizáns érkezett.
1848, 1956, 2006, 2026
– Szilágyi Ákos, a rendezvényt meghirdető 56 Lángja Alapítvány alapítója többször is felsorolja beszéde során a fenti dátumokat, szerinte ezek azok a pontok, amikor a magyar nép fellázadt az elnyomás ellen.
„Ma nem látunk tankokat az utcákon, de Európa utcái már lángokban állnak” – mondja, hozzátéve, hogy azért ma itt békés lesz a kiállás.
Forradalmaink öröksége kötelez. Amit magyarként örökségbe kaptunk, arra kötelez, hogy védjük meg a hazánkat.
Több mint negyven külföldi delegáció, köztük számos állam- és kormányfő érkezik Budapestre az 1956-os forradalom 70. évfordulójának ünnepségeire – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken.
A kormányfő a Facebook-oldalán megjelent bejegyzésében arról számolt be, hogy egymás után érkeznek a külföldi delegációk a magyar fővárosba. A poszt szerint a miniszterelnök pénteken elsőként az alábbi vezetőket fogadta:
Magyar tájékoztatása szerint a nap folyamán számtalan elnök, miniszterelnök, házelnök és európai vezető csatlakozik a budapesti megemlékezésekhez.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek gyermekkori emlékeit felidézve beszélt az 1956-os forradalomról a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, kiemelve, hogy sokan voltak Európában, akik „egyetértettek velünk”, és azt szerették volna, ha mi is csatlakozunk Európához.
Erdő Péter azt mondta: az 1956. október 23-i dátum a „szívünkben van”. Emlékeztetett: a dátum egyben Kapisztrán Szent János halálának 500. évfordulója. Ő volt az, aki Hunyadi Jánossal együtt megmentette Magyarországot. A nándorfehérvári diadalról szólva kiemelte: akkor Európa nemzetei a segítségünkre siettek a „pápaság oltalma alatt, akkor magyarok és nem magyarok küzdöttek azért, amit úgy hívtak: a kereszténység”.
1956-ban szintén nagyon sokan voltak Európában, akik egyetértettek velünk, akik azt szerették volna, ha Magyarország is csatlakozik Európához, azonban erre nem volt lehetőség. De voltak segélyszervezetek, jöttek ruha- és élelmiszercsomagok Lengyelországból és Amerikából is, ami nagy segítség volt.
A bíboros delidézte: gyerek volt a forradalom idején, de emlékszik rá, mert az ő házuk is leégett a harcok során, így gyakorlatilag hajléktalanok lettek. Családjával előbb egy munkásszálláson húzták meg magukat, majd „elosztották” őket, és mindannyiukat egy-egy plébánia vette gondozásba.
„Azt éreztük, hogy itt minket szeretnek”, és hogy „az egyháznak ehhez valami köze van” – fogalmazott, hozzátéve, később ezek az emlékek az ő papi hivatása szempontjából is fontosnak bizonyultak. Kitért arra is: a budai várban van Kapisztrán Szent János szobra, ezen pedig ez a tábla olvasható: „Nándor kőfalain megtörted a végveszedelmet, szent vezetőnk győzd meg mostani elleneink.” A nándorfehérvári győzelmet azóta is minden délben felidézi a harangszó, és „tudjuk, hogy ez nemcsak a múltra emlékeztet bennünket, hanem imádságra hív” – fogalmazott a bíboros.
Tiz perccel 11 óra után elhangzott a himnusz a Műegyetem előtt, ezzel elkezdődött az október 23-i fideszes rendezvény.
Nem sok ember van ma pólóban, de Szilágyi Ákos, a mai rendezvény szervezője igen, ezen pedig a Nemzet Zászlója felirat olvasható.
A színpad környékén feltűntek Bayer Zsolt és Bencsik András fideszes publicisták is.
Süt a nap a Műegyetem előtt, békésen várakozik az egyelőre szellős tömeg, amikor kiabálás és egy kisebb, gyorsan mozgó csoport zavarja fel az állóvizet:
Hangos szócsata alakul ki, a riporter — elvileg az RTL-től — próbál menekülni, a többiek körülöttünk biztatják az üldözőt: Hajrá Zsolti!
Bede többek között azt akarja tudni, mikor kérnek bocsánatot Zsolti bácsi miatt.
A riporter és stábja távozni kényszerül.
Gyülekeznek a Fidesz-rendezvénye iránt érdeklődők a Műegyetem előtt a rakparton. Fiatalok és idősebbek is érkeznek, ki csoportosan ki egyedül. A tömeg nagy része a Bertalan Lajos utca rakpart felőli végénél tömörül, várhatóan innen indul majd a menet fél tizenkettőkor. Sok a nemzeti logobó is a tömegben, és természetesen most is kitelepültek az árusok a környéken.
Nagy magyar zászlót 5000 forintért, kis méretű nemzeti lobogót vagy székely zászlót 2-3000 forintért lehet venni. Ennél valamivel jutányosabb a lyukas zászlós kitűző és a trikolóros gumikarszalag, ezeket 1000-2000 forintért adják. Fideszes hűtőmágnest is árulnak, szintén 1000 forintért.
A Magyar Honvédség 2027-es költségvetése pontosan 1956 milliárd forint lesz – erről beszélt Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a nemzeti ünnepen közzétett videójában.
„Október 23-a rendkívül fontos dátum mindannyiunk számára. A szabadság iránti elkötelezettségünk nemcsak a múltunkat határozza meg, hanem a jövőnket is. Éppen ezért a Magyar Honvédség 2027-es költségvetése pontosan 1956 milliárd forint lesz, ami a GDP 2 százalékát jelenti!” – fogalmazott a miniszter.
Párizsban, az 1956-os forradalom emigránsaival emlékezett meg a magyar szabadság hőseiről Velkey György László pénteken. A külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben osztotta meg egy Franciaországban élő ’56-os emigráns visszaemlékezését. A férfi elbeszélése szerint tizenhat évesen egy puskával a kezében vett részt a felkelésben, miközben szülei a barikádokon osztogatták az általa festett jelvényeket.
A visszaemlékező felidézte, hogy az Oktogonon lévő barikád lövésekor a lökéshullámtól a kerület összes ablaka betört:
Úgyhogy az egyedüli élhető lakás a miénk volt. Úgyhogy harminc ember leköltözött az emeletekről hozzánk, szívták a cigit, hallgatták a Szabad Európát.
A Fidesz hamarosan a Bem téren rendez megemlékezést, itt felszólal Áder János, Schmidt Mária és Bóka János. A leginkább lelkes résztvevők már a helyszínen várják a kezdést, galériánkban mutatjuk a jelenlegi helyzetet a tér környékén:
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar, a nemzeti lovas díszegység, valamint a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred és a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály. Az ünnepségen a kormány, állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testületek képviselői valamint meghívott vendégek is részt vettek.
Október 23-a idén péntekre esik, így a normál munkarendben dolgozóknak háromnapos hosszú hétvége jön, de a boltok főszabály szerint csak az ünnepnapon lesznek zárva. Október 24-én, szombaton már a szokásos szombati nyitvatartás érvényes.
Az ünnepen is nyitva lehetnek a benzinkutak és a shopjaik, az ügyeletes gyógyszertárak , az önálló virágboltok, az újságosok, az édességboltok és a vendéglátóhelyek, valamint egyes éjjel-nappalik és azok a kisebb üzletek, ahol a tulajdonos áll a pult mögé. A plázák üzletei jellemzően zárva lesznek, a mozik, éttermek és más szabadidős szolgáltatások viszont nyitva tarthatnak, a piacoknál pedig vegyes a kép. A posták 23-án zárva lesznek, a szemetet viszont a szokásos rend szerint, pénteken is elszállítják.
A diákoknak 23-án kezdődik az őszi szünet, amely november 1-jéig tart, így az utolsó tanítási nap október 22., a szünet utáni első pedig november 2., hétfő.
Gyarmatosítókból és bábokból, önkényből és zsarnokokból ma sincs hiány.”
Orbán Viktor péntek reggel videóval üzent a Facebookon a követőinek, felhívva a figyelmet arra, hogy 14 órakor lesz a Fidesz 1956-os megemlékezése a Bem téren. A volt miniszterelnök rövid üzenetében csak annyit írt: „Szabad Magyarországot!”
A videóban ugyanakkor nem Orbán, hanem a Fidesz frakcióvezetője, Bóka János szólal meg, az 56-os egyetemisták szabadságvágyát és a Rákosi-címer kivágását felidézve, párhuzamot vonva jelennel.
Bóka úgy fogalmaz, hogy a szabadságot és függetlenséget ma is veszély fenyegeti, majd hozzáteszi, hogy „gyarmatosítókból és bábokból, önkényből és zsarnokokból ma sincs hiány”. Kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben is ellent kell mondani az önkénynek, és erőt kell gyűjteni az előttük álló küzdelmekhez.
Reggel ünnepélyes zászlófelvonás lesz a Kossuth Lajos téren, utána pedig egész nap programok várják az érdeklődőket. Emiatt 5 és 20 óra között lezárják a Kossuth teret és a környező utcákat (köztük az Alkotmány utcát, az Akadémia utcát és a Széchenyi rakpart Balaton utca és Arany János utca közötti szakaszát), az M2-es metró Kossuth Lajos tér állomását pedig 15 és 17:30 között biztonsági okokból korlátozhatják.
A 2-es, 2B és 23-as villamos egész nap csak a Kossuth Lajos tér (Széchenyi rakpart) megállóig jár, helyettük a BKK a 70-es, 78-as és 15-ös járatot ajánlja, utóbbi viszont nem érinti a Vígszínház és a Markó utca megállót. 6 és 20 óra között lezárják az Andrássy utat a Bajcsy-Zsilinszky út és a Hősök tere között, valamint a Hősök terét, az Állatkerti körutat és a Gundel Károly út egy szakaszát. Ezzel összefüggésben az M1-es metró 15 és 20 óra között nem áll meg az Opera állomáson, a 105-ös és 210-es busz a Podmaniczky utcán át kerül, a 81-es troli módosított útvonalon jár, a 70-es és 78-as troli pedig nagyjából 16:40-től 20 óráig csak a Nagymező utcáig közlekedik.
A BKK a belvárosban a metrót és a 4-6-os villamost javasolja, a friss információk pedig a bkk.hu/nemzetiunnep oldalon érhetők el.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján több országban koszorúzást, megemlékezést, fogadást és ünnepi műsort szerveznek a magyar külképviseletek.
Az Egyesült Államokban Washingtonban és New Yorkban lesznek ünnepségek, koszorúzások és fényfestések, Kanadában pedig a Niagara-vízesést és a torontói CN Towert világítják meg magyar nemzeti színekben. Különleges kivilágítást kap a Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus-szobor és a brazíliavárosi tévétorony is, fényfestés lesz továbbá az isztambuli Boszporusz-hídon és Prágában.
A szomszédos országok közül Szlovákiában és Romániában konferenciát rendeznek, Ausztriában a bécsi Stephansdomot világítják ki, Horvátországban egy zágrábi szökőkútra az 1956-os forradalmi zászlót, Szerbiában pedig egy belgrádi toronyházra a magyar zászlót vetítik ki. Szlovéniában koncerttel, Ukrajnában Liszt Ferenc-emlékkoncerttel emlékeznek az évfordulóra.
A 24.hu Ötvenhatunk címmel sorozatot indít az 1956-os forradalom 70. évfordulójára, amely október 23. és november 4. között fut, és elsősorban személyes megéléseken, családtörténeteken és egyedi nézőpontokon keresztül mutatja be az eseményeket. A cikkek többek között arról szólnak, hogyan pecsételték meg a disszidálások a magyar foci jövőjét az Aranycsapat széthullása után, milyenek voltak a hétköznapok és mit ettek az emberek a forradalom napjaiban, hogyan dolgozták fel a traumát a megtorlás áldozatainak leszármazottai, és mi volt a romák és a nők szerepe a forradalomban. Nagyinterjúk, riportok, elemzések, listák és podcastok jelennek meg érintettekkel, leszármazottakkal, történészekkel és szakértőkkel, Hajós András, Palya Bea, Dragomán György és Kemény Dénes pedig arról beszél, mit jelent számukra ma ’56. Emellett rövid videókban ismert emberek mesélnek arról, mit jelent nekik az évforduló és milyen történetek maradtak fenn a családjukban, a fotógalériák között pedig egy francia fotós itthon eddig nem publikált képei is szerepelnek.
Az orosz elnök kivételével mindenkit meghívtak az október 23-i ünnepségre, a kormány azonban nem tette közzé a vendéglistát, ezért a Telex az európai országok nagykövetségeitől és hivatalaitól gyűjtötte össze, ki érkezik. Biztosan jön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki beszédet is mond, és António Costa, az Európai Tanács elnöke, az államfők közül pedig eddig csak Maia Sandu moldovai elnök jelezte részvételét. Rajtuk kívül főleg házelnökök, miniszterek és államtitkárok érkeznek, köztük Đuro Macut szerb miniszterelnök, Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter, Guido Crosetto olasz védelmi miniszter, Vincent Van Peteghem belga miniszterelnök-helyettes, valamint a cseh szenátus, a szlovén országgyűlés és a svájci felsőház elnöke.
Németországot két delegáció képviseli, az egyiket Steffen Bilger közlekedési miniszter vezeti Friedrich Merz kancellár megbízásából, Ausztriából pedig Christine Schwarz-Fuchs, a Szövetségi Tanács elnöke és Alexander Schallenberg volt kancellár jön. Emmanuel Macron francia elnök, akinek érkezését Magyar Péter korábban bejelentette, mégsem lesz ott, és nem jön Giorgia Meloni, Alexander van der Bellen, valamint a finn, az észt, az ír, a litván és a lett vezetők sem. A miniszterelnök szerint a parlamenti díszülés és a Kossuth téri rendezvény mellett díszelőadás lesz az Operaházban, utána pedig a Szépművészeti Múzeumban látja vendégül a külföldi vezetőket.
A Fidesz a Bem téren rendez megemlékezést, itt felszólal Áder János korábbi köztársasági elnök, Schmidt Mária történész és Bóka János, a párt parlamenti frakcióvezetője. A KDNP csütörtökön Tatán tart koszorúzást, az eseményen Rétvári Bence, a párt frakcióvezetője mond beszédet.
A Mi Hazánk Mozgalom az idén is a budapesti Corvin közben emlékezik meg a forradalomról.
