Milyen cigi kellene, haver? – ezzel a direkt marketing fordulattal tudakolta a napokban a Lehel téri aluljáróban az egyik “nem hivatalos márkakereskedő” az utazóközönség vásárlási szokásait. Néhány méterrel arrébb, a piacon pedig a törzsvevőknek dobozonként 10-15 forintos árkedvezménnyel árulta az egyik kínai árus az amúgy fix áras, zárjegyes, jövedéki füstölnivalót. A vám- és pénzügyőrség tavalyi adatai alapján a három évvel ezelőtti 30 ezerről 650 ezer kartonra emelkedett a lefoglalt csempészett cigaretta mennyisége, azaz mind nagyobb üzletté válik a dohánytermékek feketekereskedelme.
GÉPKOCSIZÓK. Az elmúlt években a nagy- és kiskereskedők közé beékelődött, szövevényes hálózatot alkotó, több mint százötven közvetítő kereskedőtől a gyártók és a tisztességes forgalmazók egyaránt szeretnének megszabadulni. A CBA-lánc ugyanakkor a napokban határozatlan időre felfüggesztette a Philip Morris Magyarország (PMM) Kft. termékeinek forgalmazását, mert nem tudott megegyezni a céggel a pénzügyi részletekben. Nemcsak a CBA-nak, a többi kiskereskedőnek is az fáj a leginkább, hogy úgy érzik: az új rendszer, az “egy terület, egy nagykereskedő” bevezetésével megszűnt a verseny. A “területileg nem illetékes” nagykereskedők nem is tárgyalhatnak a másik territóriumán lévő partnerrel, aminek következtében a boltosok nem tudnak az árrésből alkudni, vagy egyéb, pénzt érő kedvezményeket kiharcolni. Úgy vélik, piacfelosztó kartell jött létre, jelentősen szűkül a verseny.
Az ügy előzménye, hogy tavaly ősszel a hazai dohánypiac vezetője, a British American Tobacco (BAT) Hungary Kft. bejelentette, szakít a korábbi, két nagykereskedelmi cégre épülő kereskedelmi rendszerrel, és saját maga szervezi meg termékei országos terítését. A közvetlen elosztási rendszer keretében a BAT 25 ezer kiskereskedelmi üzlet ellátására külön logisztikai központot és 250 elosztási képviselőből álló “gépkocsizó alakulatot” hozott létre – becslések szerint mintegy 2,5-3,0 milliárd forintos befektetéssel.
A BAT honlapján is közzétett hivatalos állásfoglalás szerint az intézkedés fő célja, hogy a fogyasztók magasabb színvonalú szolgáltatásban részesüljenek, folyamatosan hozzájussanak a BAT teljes választékához. A terv azonban azt sugallja, mintha korábban a konkurenciával közös nagykereskedelmi elosztórendszeren keresztül mindez nem teljesülhetett volna.
Bede Rita, a BAT Hungary szóvivője azzal indokolta a közvetlen elosztórendszer létrejöttét, hogy a termelés modernizálása után a magyar piac megérett az ellátás korszerűsítésére is. Szeptemberben vezették be a közvetlen elosztást, s valóban nem volt zökkenőmentes az átmenet, amit a Magyar Dohányboltosok Egyesülete erősen sérelmezett is. Az új rendszer lényege – a szóvivő szerint – viszont éppen az, hogy a termék “házhoz menjen” a kiskereskedőkhöz, akik a korábbi három hetes periódus helyett háromnaponta, vagy hetente kaphatnak “friss” árut, így rövidebb ideig kell finanszírozniuk a készletet.
A kiskereskedőknek azonban fájdalmas változás, hogy számításuk szerint 1,0-1,5 százalékponttal kisebb lett az árrésük. E téren azonban semmit sem tehetnek a meghatározó piaci súlyú BAT-tal szemben. A cég szóvivője szerint viszont a társaság kereskedelmi árrése a tavalyi 9 százalék után az idén csak 8,5 százalék. A több mint 40 százalékos hazai piaci részesedésű BAT Hungary közvetlen elosztási rendszerét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is megvizsgálta tavaly októberben, s nem emelt versenyjogi kifogást.
VÁLASZLÉPÉS. A piaci második dohánygyártója, a 30,2 százalékos részesedésű PPM február elsetől szintén saját nagykereskedelmi rendszert kezdett kiépíteni, miután a BAT kiválása nyomán összezsugorodott a dohány-nagykereskedelem, és kénytelen volt az érintettekkel együttműködve karcsúsítani, egyúttal a maga számára is átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tenni a kereskedelmi szerkezetet. Ennek során hét értékesítési körzetre osztották az országot. Területenként egy-egy megbízott nagykereskedő látja el a kiskereskedelmi üzleteket. A PMM-ben arra hivatkoztak: maga a versenytörvény ad lehetőséget arra, hogy bizonyos esetekben az egyébként védett verseny körülményei korlátozhatók legyenek. Új nagykereskedelmi szisztémája működtetéséhez azonban a PMM maga kérte a GVH-tól, nyilatkozzon arról, hogy értékesítési rendszere nem korlátozza a versenyt. Egyes vélemények szerint a cég ezzel burkoltan elismeri, hogy megszűnik a kiskereskedők alkupozíciója, más nagykereskedőhöz ugyanis nem fordulhatnak megrendeléssel. Az ügyben információnk szerint még tavasszal várható a versenyhivatal döntése.
A rendszer a kölcsönös érdekeltségre épül – állítják a PMM-nél, s most sem módosítottak az évek óta változatlanul 12 százalékos kereskedelmi árrésen. A kiszállításos rendszer előnyének tartják, hogy a boltosok számára is tervezhetőbbé válik a beszerzés és folyamatos lett az információáramlás. Azok előtt a kiskereskedelmi és vendéglátó egységek előtt, ahová nem szállít közvetlenül a “nagyker”, nyitva áll 120 darab cash and carry áruház és a területileg illetékes nagykereskedő. Amúgy április végén majd újra értékelik, s ha kell, tovább finomítják a rendszert.
A KÉNYELEM ÁRA. A kiskereskedők által emlegetett területi árkartell veszélyét látszik igazolni, hogy nemcsak a PMM, hanem a debreceni dohánygyár tulajdonosa, a német Reemtsma is a héttagú nagykereskedelmi hálózaton keresztül teríti termékeit. A Reemtsmánál azonban visszautasítják a rosszhiszeműséget. Mint azt Jamniczky Zsolt, a vállalati kapcsolatok igazgatója elmondta, csak utólag állapodott meg a gyártó az új nagykereskedelmi hálózat vezetőivel. Nem is tehetett volna mást, hiszen kész helyzet elé állították, és nem volt másik, választható elosztási rendszer.
Az éles kereskedelmi vita azzal magyarázható, hogy eddig a láncok mint közvetlenül a gyártól vásárló megkülönböztetett ügyfelek kényelmes helyzetben voltak. A központi raktáraikba befuvarozott cigaretta után a gyártóktól a teljes, 9-12 százalékos kereskedelmi árrés oroszlánrészét megkaphatták. A lánchoz tartozó kiskereskedők pedig maguk vitték el üzleteikbe az árut. Ugyanakkor a mintegy kétezer üzletével kiemelt ügyfélnek számító CBA az új, szigorúbb rendszer szerint is meg tudott állapodni korábban a BAT-tal, ami azt jelzi, hogy valamilyen mértékben továbbra is hozzájutott a kedvezményekhez.
Hogy a vevő is megmaradjon és a nagykereskedő is jól járjon, a gyárnak egyebek mellett az újjászervezett értékesítési forma és a minimálisra zsugorodott reklámlehetőség “megtakarításaiból” közvetlenül kell(ene) juttatni marketingtámogatást a láncoknak. Ám erről információnk szerint a második számú magyarországi gyártó sokáig hallani sem akart, míg aztán egy másik konkurens magyar kereskedelmi lánccal folytatott tárgyalás során beadta a derekát. A CBA-val a múlt hétig még nem tudott megállapodni a PMM a “részletekben”, így azután egyelőre egyik fél sem árul el semmit a tárgyalásokról.
