(A részletes táblázatokat lásd az Adatbányában >>)
Stabilizálódás. Röviden így foglalhatóak össze az elmúlt időszak szegénységi vizsgálatainak eredményei, hiszen jelentős változások az elmúlt évben sem történtek és egyre inkább kikristályosodik az is, hogy a rendszerváltás óta eltelt tíz év legnagyobb vesztesei a gyermekes háztartások. Többnyire ez olvasható ki a TÁRKI Tíz év című tanulmányának szegénységgel foglalkozó fejezetéből.
Struktúraváltozás tíz év alattAz utóbbi tíz év adataiból kiderül, hogy a szegénység növekedése nem drámai, ám az összetétel jócskán megváltozott, különösen, ha az életkorral összehasonlítva vizsgáljuk az adatokat. A gyermekek szegénysége kétszeresére nőtt, viszont az idősek helyzete általánosságban javult, hiszen a hatvan év felettiek között felével-harmadával csökkent a szegények részaránya. Vélhetően a tanulmányok elhúzódásával magyarázható, hogy a fiatal, de már aktív korúak helyzete romlott és jelentős különbséget mutatnak a számok, a huszonévesek és a harmincasok helyzetének megváltozása között. A rendszerváltás óta a 20-29 évesek között a szegények aránya csupán kis mértékben nőtt, míg a 30-39 évesek anyagi helyzete egyértelműen romlott.
Kilenc százalékos növekedés
A magyar háztartásokban élők egy főre jutó éves jövedelme, reálértékben 9 százalékkal nőtt egy év alatt és így 2001-ben 470 ezer forint volt. Ennél jóval magasabb átlagjövedelemről számoltak be a nem gyermekes háztartásban élők, illetve az egyszemélyes háztartások és gyermek nélküli párok.
A legrosszabb helyzetben a három és többgyermekes családok vannak, náluk az egy főre jutó éves jövedelem nem éri el a 300 ezer forintot. Bizakodásra ad okot, hogy 2001 és 2000 között az átlagnál nagyobb mértékben nőtt a jövedelem az egyszülős háztartásokban élők esetében (42%), ám jócskán elmaradtak a jövedelmek átlagos növekedési ütemétől az egygyermekes, valamint a három- és többgyermekes családokban.
Ami a piacon nem kapható
Olvassa el kapcsolódó cikkeinket•Lakáshelyzet – mit mutatnak a számok?
•Megtakarítási szokásaink – célok és eszközök
•Info-kommunkációs jelentés – az országról
A családok bevételeinek legfontosabb komponense a piaci jövedelem, amely az összes bevétel háromötödét teszi ki. A piaci jövedelmeken belül a főmunkahelyi jövedelem a legjellemzőbb, a különböző különmunkák és mezőgazdasági jövedelmek 3-3 százalékot jelentenek, míg a tőkejövedelmek 2 százalékot tesznek ki. Az állami transzferjövedelmek közül a családtámogatások nélküli társadalombiztosítási támogatások a legfontosabbak, az összbevételeken belül ezek aránya 30 százalék. A családi pótlék átlagosan 2 százalékot jelent, az anyasági támogatás pedig 0,8-at.
Kockázatmegoszlás
A szegénységi kockázatokban az eltérés a gyermekes és a gyermektelen párok között a legnagyobb. Magas a szegényég az alkalmi munkások csoportjában, a munkanélküliek és az eltartottak között illetve a gyes/gyeden lévők esetében.
Továbbra is a cigányságban a legnagyobb szegénységi kockázat. Minél lejjebb definiáljuk a szegénységi küszöböt, annál nagyobb a cigányság aránya. A legalsó 20 százalékban négyszeres, a legalsó 12 illetve 8 százalékban öt, illetve hét-nyolcszoros a cigányok körében a kockázat, hogy oda kerülnek.
(A részletes táblázatokat lásd az Adatbányában >>)
| Az egy főre jutó éves háztartásjövedelemnek az átlagos egy főre jutó éves háztartásjövedelemhez viszonyított aránya | ||||||
| 1991/1992 | 1999/2000 | 2000/2001 | ||||
| Ft | Az átlaghoz viszonyítva (%) | Ft | Az átlaghoz viszonyítva (%) | Ft | Az átlaghoz viszonyítva (%) | |
| Háztartástípus | ||||||
| Egyszemélyes | 123782 | 108 | 505262 | 129 | 580786 | 123 |
| Pár gyermek nélkül | 127657 | 111 | 471647 | 121 | 570958 | 121 |
| Pár 1 gyermekkel | 121613 | 106 | 446347 | 114 | 474999 | 101 |
| Pár 2 gyermekkel | 109622 | 96 | 329772 | 85 | 406577 | 86 |
| Pár 3+ gyermekkel | 78549 | 68 | 257409 | 66 | 290125 | 62 |
| Egyedülálló szülő | 97387 | 85 | 255092 | 65 | 361566 | 77 |
| Más háztartás 1 gyermekkel | 115584 | 101 | 328976 | 84 | 417147 | 89 |
| Más háztartás 2+ gyermekkel | 90910 | 79 | 233567 | 60 | 308478 | 66 |
| Egyéb háztartás | 132714 | 116 | 422076 | 108 | 526927 | 112 |
| Összesen | 114784 | 100 | 390202 | 100 | 470419 | 100 |
| Gyermekszám (gyermekek) |
||||||
| 1–2 gyermek | 109914 | 109 | 341544 | 108 | 408963 | 111 |
| 3+ gyermek | 74437 | 74 | 230413 | 73 | 268225 | 73 |
| Összesen | 100514 | 100,0 | 314853 | 100 | 369226 | 100 |
| Forrás: 1991/1992 – Magyar Háztartás Panel; 1999/2000 és 2000/2001 – TÁRKI Háztartás Monitor |
||||||
