Ahogy arról lapunk is beszámolt, a 21 Kutatóközpont friss kutatása szerint a válaszadók 55 százaléka úgy véli: Lázár Jánosnak le kellene mondania a február végén tett, felháborodást kiváltó kijelentései után. Az építési és közlekedési miniszter a balatonalmádi Lázárinfón a magyarországi cigányságot „belső tartalékként” említette az InterCityk mosdóinak takarításával összefüggésben – mondatai pedig országos tiltakozáshullámot indítottak el.
A kutatás azonban nemcsak az elutasítás mértéke miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert azt mutatja: az ügy széles körben eljutott a választókhoz, és a mindennapi beszélgetésekben is meghatározó témává vált. Ez kampányidőszakban különösen érzékeny helyzet, hiszen a kormányzat általában a saját ügyeinek napirenden tartására törekszik. Ehhez képest most egy olyan ügy került tartósan a közbeszéd középpontjába, mely nemcsak a kormánypártot hozza védekező pozícióba, hanem azt a kérdést is felveti: miként lehet kezelni egy botrányt akkor, ha annak főszereplője egyszerre kockázat és erőforrás a kampányban?
A Fidesz nem tudja uralni a napirendet
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy Lázár kijelentései nemcsak széles körben ismertek, hanem a mindennapi beszélgetések szintjén is erősen jelen vannak – jobban, mint több kormányzati intézkedés vagy külpolitikai téma. Bíró‑Nagy András politológus, a Policy Solutions igazgatója szerint ez már önmagában jelzi, hogy a Fidesz nem tudta elszigetelni az ügyet.
A számok azt mutatják, hogy ezt a botrány tényleg sokakhoz eljutott, a kormánypárt nem tudta azt megoldani, hogy csak egy bizonyos buborékon belül maradjon
– fogalmazott. „Az, hogy egy társadalmon belül 80 százalék hall egy bizonyos botrányról két héten belül, magas számnak látszik” – tette hozzá.
Bíró‑Nagy szerint az ügy túlmutat egy egyszeri kommunikációs hibán, és egy tágabb kampányproblémára világít rá.
