Egyre nagyobb intenzitással terjed a szőlő aranyszínű sárgasága, vagyis a fitoplazma- járvány, amely a kockázatát tekintve az európai szőlőtermesztést teljesen átalakító filoxéra-járvány jelentőségéhez mérhető. Az idén még inkább beleáll a védekezésbe az összes ágazati szereplő, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa pedig egy tavaly év végén megjelent kormányrendelet alapján akár kulcsszereplővé is válhat az ügyben.
Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnöke a 24.hu érdeklődésére elmondta: a betegséggel kapcsolatos legnagyobb félreértés, hogy szemre nem lehet megmondani, hogy egy növény valóban fertőzött-e. Mivel több, nagyon hasonló fitoplazmás tünetegyüttes létezik, laborvizsgálat nélkül nincs bizonyosság. A szakember kiemelte: a kórokozó lényegében kiirthatatlan. Ha a betegség egyszer megfertőz egy tőkét, akkor az akármeddig is él, végig beteg marad. A járvány elleni védekezés emiatt nem a szőlőtőke gyógyítását, hanem a terjedés fékezését jelenti, ami a fertőzött ültetvények részleges vagy teljes kivágásával járhat.
Ha az egyik parcellában védekezünk, a másikban meg nem, akkor onnan napok alatt visszatelepülnek a rovarok, vagyis, mintha nem is csináltunk volna semmit
– érzékeltette Koncz Máté a védekezés kihívásait. Szerinte hatékonyságról akkor lehet beszélni ha a védekezés összehangoltan zajlik.
A fertőzés kulcsa a szőlőkabóca, amely a betegséget az egyik növényről a másikra hurcolja. A kártékony rovar életfeltételei a klímaváltozás miatt jelentősen javulnak, és külön gondot jelent azt is, hogy a fertőzés nemcsak a művelt ültetvényekben, de a zártkerti szőlőkben, magánkertekben, elhanyagolt szőlőkben és a környező bozótos-fás területeken is jelen van.
Harmincéves mulasztás
Egy tavaly év végi kormányhatározat alapján a járvány elleni védekezésben idéntől kulcsfeladatot látnak majd el a hegyközségek. Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnökségi tagja azt mondja, a védekezésnek négy alappillérre van:
