Szakjogász: Nem igaz, hogy a javítóintézet a börtön egy formája

Orbán Viktor miniszterelnök a Szőlő utcai gyerekeket decemberben „bűnöző fiataloknak” titulálta, valamint azt is állította, hogy „a javító a börtön egy formája.” Mindez sem tényszerűen, sem etikailag, sem jogilag nem helytálló, és a közel másfél évszázados hazai jogi hagyományt rúg fel a kabinet, amikor a javítóintézeteket a börtönnel azonosítja – mondta lapunknak Katonáné Pehr Erika európai jogi szakjogász, a Gyermekjogi Civil Koalíció egyik vezetőségi tagja.

De nemcsak az 1878. évi Csemegi-kódex választja élesen ketté a börtönök és a javítók rendeltetését, hanem a jelenleg is hatályos 1997-es gyermekvédelmi törvény is egyértelműen a gyermekvédelmi rendszer részének tekinti a javítóintézeteket, összhangban a nemzetközi elvárásokkal, így például az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével

– tette hozzá.

Pintér Sándor visszahívását kérték

Az 1878. évi törvény fiatalkorú bűnelkövetők részére a javítóintézetek felállítását rendelte el, s ennek kapcsán hangsúlyozták: a jog alkalmazói „soha ne tévesszék szem elől azt, hogy az intézet nem büntetés végrehajtásra rendelt hely, s hogy ennél fogva az ifjak nem bűnhődés, hanem elhanyagolt vagy megromlott erkölcseik megjavítása és fejlesztése végett vannak felügyeletükre és őrizetükre bízva. Azért ezek az ifjak nem is foglyoknak, hanem növendékeknek neveztetnek.”

A javítóintézetek működési feltételei, a jogszabályi, intézményi keretek az eltelt közel 150 évben természetesen sokat változtak, de a hangsúly idáig a pedagógiai nevelésre, a pszichológiai támogatásra, a társadalmi reintegrációra, vagyis a „más elbánásra” irányult, ahol kerülni kell a megtorlás jellegű megközelítést. Természetesen mindenkinek szembe kell nézni a cselekedetei következményeivel, de az egyik cél épp a bűnismétlés megelőzése a javítóintézetekben.

A legfontosabb különbség tehát, hogy amíg a börtönben elítéltek töltik büntetésüket, a javítóintézeti lét jogi definíció szerint nem büntetés, hanem intézkedés.

Ez kétségkívül szabadságvesztéssel jár, de a célja nem az, hogy valamilyen bűncselekményért büntetést szabjanak ki a fiatalkorúra, hanem az, hogy védett körülmények között korrigálják a személyiségét, a gondolkodásmódját, enyhítsék a beilleszkedési zavarait, hogy aztán a családjába és a társadalomba visszailleszkedve normálisan folytathassa az életét, ami valahol kisiklott.

Ennek megfelelően elsősorban nem rendészeti, hanem ténylegesen speciális pedagógiai és gyermekvédelmi feladata van a javítóintézetben az államnak.

Egy példa: