A javaslatot 18 igennel, 6 nem és 9 tartózkodás mellett fogadták el a képviselõk.
Az elõterjesztés szerint az új konstrukció valóságossá, mérhetõvé teszi a tényleges fenntartói szerepvállalást. “További szempont, hogy a normatív alapú állami támogatás egyik felosztási ismérve az önkormányzati saját támogatás, ezért a bérleti díj bevezetése és annak támogatással való ellentételezése a tényleges fõvárosi hozzájárulást hitelesebben tükrözi” – fogalmaz a dokumentum.
A szerdán elfogadott javaslat kitér arra is, hogy az önkormányzat 2011. évi költségvetésében a színházak támogatási összegét már annak figyelembevételével határozták meg, hogy a fõvárosi tulajdonú teátrumok eddigi ingyenes ingatlanhasználatát év közben bérleti konstrukció váltja fel.
Az ingatlanok bérleti szerzõdései határozatlan idõtartamra jönnének létre, felmondási idõ kikötésével. A színházi társaságoknak mint leendõ bérlõknek három havi bérleti díj + áfa összegnek megfelelõ megszerzési díjat, valamint öt havi nettó bérleti díjnak megfelelõ mértékû óvadékot is meg kell fizetniük december 31-ig, de ezek is szerepelnek a költségvetésben elfogadott színházaknak nyújtott támogatási összegben.
A közgyûlés a József Attila Színház esetében a szerzõdés tárgyát képezõ ingatlanok havi bérleti díját összesen 6 028 417, a Madách Színház esetében 19 669 767, a Mikroszkóp Színpad esetében 1 456 750, az Örkény István Színház számára 3 898 333, a Trafó Kortárs Mûvészetek Háza számára 186 142, a Szabad Tér Színház számára 1 586 708, a Centrál Színház számára 6 597 333, az Új Színház számára 4 007 250, a Thália Színház számára 11 360 900, a Budapest Bábszínház esetében 599 890, a Katona József Színház esetében 7 312 ezer, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház esetében 1 796 104, a Radnóti Miklós Színház esetében 2 339 083, a Vígszínház esetében 26 923 767 forint + áfa összegben határozta meg.
A bérleti díjak összege évente a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex mértékének megfelelõen korrigálandó.
Csomós Miklós kulturális fõpolgármester-helyettes az elõterjesztés tárgyalása elõtt kitért arra: az elõterjesztés ugyan utal arra, hogy a Budapesti Operettszínház esetében is készül egy hasonló bérleti szerzõdéses konstrukció, ez azonban most nem kerül a közgyûlés elé. Ennek két oka van: az egyik, hogy – a többi fõvárosi fenntartású, nonprofit kft-ként mûködõ színházzal ellentétben – költségvetési intézmény, a másik pedig az, hogy még nem dõlt el, átadja-e a fõváros az államnak.
