Sereg András, a testület sajtófõnöke az MTI-vel tudatta, hogy a testület “mivel új szakmai szempontok merültek fel az ügyben” folytatja a kérdés tárgyalását, de a héten már nem kerül ismét napirendre a téma. Ha más nem is, az tehát eldõlt, hogy az Alkotmánybíróság a nyugdíjreformmal kapcsolatos alkotmányossági aggályokat már a kormánypártok által megválasztott 5 új taggal együtt vitatja meg.
Mivel a jelenlegi alkotmánybírók képtelenek voltak dönteni, így tovább csúszik minden, hiszen az új bíráknak is idõt kell adni arra, hogy felkészüljenek a szakmailag megalapozott döntésre. .
A nyugdíjpénztári átlépéseket kikényszerítõ döntést már tavaly decemberben többen megtámadták az Alkotmánybíróságon. A korábbi információik szerint már kész egy határozattervezet, amely kimondja, azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak.
Sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy a taláros testület ne kaszálná el a pénztártörvénynek legalább ezt a passzusát, de a mostani csúszás felülírhat mindent. Az eddig is nehezen volt elképzelhetõ, hogy a törvény egészét elmeszelnék, de az öt új tag belépésével ez szinte borítékolható. A júliusban megszövegezett elsõ határozattervezetet már a Fidesz-KDNP által jelölt öt új bíró is véleményezni fogja. Az erõviszonyok átalakulásával pedig akár módosulhat is a maradóknak kedvezõ döntés, hiszen a korábbi hírek szerint a dokumentumról már eddig is éles vita folyt a bírák között.
A testület honlapjára péntek délután felkerült napirendtervezet szerint az Alkotmánybíróság öt üggyel foglalkozott hétfõn, de csak a magánnyugdíjakról nem döntött, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló törvényrõl és három OVB-határozat elleni beadványról megszületett a határozat.
Az MSZP tegnap jelezte, a strasbourgi bírósághoz fordul a nyugdíjpénztári törvény ügyében, ha az Alkotmánybíróság (AB) úgy dönt, hogy a magánpénztári tagok nem jogosultak állami nyugdíjra.
