Az Országgyűlés kormánypárti és jobbikos képviselőkből álló, a 2002 és 2010 közötti államadósság-növekedést vizsgáló albizottsága a minapi jelentésében kijelentette: vizsgálandó a balliberális kormányok miniszterelnökeinek jogi felelőssége az ország körülbelül 30 százalékpontos adósságnövekedésében. Európában ez annak ellenére egyedülálló lenne, hogy az unióban van a magyarnál nagyobb és gyorsabban növő államadósság. (Bővebben lásd az albizottság elnökével, Dancsó Józseffel készült interjúnkat.)
A jelentés amellett, hogy számos leegyszerűsítő megállapítást tett, az esetleges büntetőjogi szankciók elemzésére felkérte a törvényhozás további két grémiumát: az alkotmányügyi, valamint a számvevőszéki és költségvetési bizottságot. Ahogy Dancsó fogalmazott lapunknak: azokhoz a testületekhez fordultak, „ahol a legtöbb jogász ül”.
Kérdeztük Dancsót, megfelelőnek tartja-e a jelenlegi büntetőtörvénykönyv kereteit a három szocialista politikus elítéléséhez. A válasz: „Olvastam olyan véleményt, hogy az ügy a jelenlegi jogszabályi feltételek között is értékelhető, mások pedig nonszensznek tartják ezt. Jelentésünk a kivizsgálás lehetőségét teremti meg.”
Szájer József, Fotó: MTI/Kovács Attila
E kérdésről Szájer József is véleményt formál a Népszabadság keddi számában. A Fidesz jogvégzett EP-képviselője szerint „alapvető elv, hogy a büntetőjog területén nincs visszamenőleges hatályú jogalkotás”.
A napilap idézi Szijjártó Péternek a bizottsági jelentés nyilvánosságra hozatala után pár nappal, kissé „békülékenyebb” stílben adott nyilatkozatát; most mi is ezt tesszük: „Értem, persze, hogy ezek a döntések a múltban történtek, tehát visszaható hatállyal nem lehet jogszabályt alkotni. Csakhogy ezeknek a múltban megszületett döntéseknek a jelenben meg a jövőben is nagyon komoly következményeik vannak. És az mégsem megy, hogy mindenki viseli a következményeit, csak azok nem, akik előidézték ezt a helyzetet.”
Szájer most az ügy büntetőjogi élét tovább tompítva értelmezi Szijjártót. Úgy fogalmaz, „visszamenőleges hatályú büntetőjogi tényállást csak a nürnbergi perek esetében alkalmaztak… de léteznek olyan tényállások a Btk.-ban, amelyek az elmúlt évek alatt is hatályosak voltak.” Értsd: szerinte valószínűleg a jelen paragrafusok alapján is szankcionálhatóak az „eladósítók”.
Szájer azt is megjegyezte: „Nem csak büntetőjogi szankciók lehetnek.”
